10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei
Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
2. cikk / 10 Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben
Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
3. cikk / 10 Statisztikai állományi létszám – akik számítanak
Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
4. cikk / 10 Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében
Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
5. cikk / 10 Munkaszüneti napon végzett munkáért járó díjazás közalkalmazottaknak
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál két műszakban (heti 40 óra) kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottaink (gondozónők) fizetett ünnepnapon (2015. január 1-jén) munkát végeztek, eddig átlagkeresetként került számfejtésre, mely tudomásunk szerint nem megfelelő. A munkavállalókat ezen a napon milyen díjazás illeti meg, hogyan tudunk számukra elszámolni havi bérezés esetén?
6. cikk / 10 Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság
Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
7. cikk / 10 Műszakpótlék a távolléti díj számításánál
Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irányadó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?
8. cikk / 10 Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján
Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
9. cikk / 10 Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén
Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
10. cikk / 10 Távolléti díj, ha a munkaszüneti nap egybeesik a munkavállaló pihenőnapjával
Kérdés: A cégünknél dolgozó munkavállalók heti pihenőnapja minden héten vasárnapra és hétfőre esik. Sokszor előfordul, hogy egyes munkaszüneti napok hétfőre esnek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő pedig szükségszerűen mindig. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e a hétfői munkaszüneti napokra díjazás a munkavállalóink részére?
