Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót [Mt. 53. § (1) bek.]. Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként nem haladhatja meg összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. Ezt a mértéket arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási szerződés

Kérdés: Van-e lehetőség egy munkáltatónál ugyanazon személyt teljes munkaidős közalkalmazotti és részmunkaidős megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatni? A megbízási jogviszony keretében ellátandó munkát a dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyához kötődő szabadnapjain, illetve a munkanapjain, munkaidőn túl látná el.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót az Mt. 137. §-a alapján betegsége miattikeresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, annakideje alatt pedig a távolléti díjának 70%-a jár a részére. A 15 nap leteltétkövetően a munkavállalót az Ebtv. rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.