Bérpótlékra jogosultság 12 órás műszakokban

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?
Részlet a válaszából: […] ...alatt végez munkát. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni,– ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint– a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Pótlékok elszámolása több műszakos tevékenységben

Kérdés: Gyárunkban a három műszakos munkarend az alábbiak szerint alakul 5+2 beosztás mellett: délelőttös műszak 5:30-14:00; délutános műszak 13:30-22:00 és éjszakai műszak 21:30-06:00. A belső szabályzatunkban kihirdetésre kerül, hogy a munkahét hétfő reggel hat órától szombat hajnal hat óráig tart. Helyes-e az alábbi elszámolás ennek fényében? Délelőttös műszakban az 5:30 és 06:00 közötti időszakra éjszakai pótlék (Mt. 141. § szerint 30%) és pihenőnapi pótlék [Mt. 143. § (5) bek. szerint 100%] kerül elszámolásra, azonban a pénteken kezdődő éjszakai műszakban csupán az éjszakai pótlék kerül elszámolásra az alapbéren felül (mivel a szabályzat szerint a munkahét szombat reggel 6 óráig tart). Amennyiben a fenti elszámolásban hiba van, kérem, legyen szíves tájékoztatni a korrekt eljárásról!
Részlet a válaszából: […] ...a naptári nap, vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy munkaszüneti nap meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Készenléti jellegű munkakör – az alapbér meghatározása órabérben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkaszüneti napi éjszakai munka – két pótlékkal fizetve

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó cégünk rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek minősül. Kollégáink a reggeli műszakot munkaszüneti napon is hajnali négy órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon munkát végző munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, az Mt. megengedi, hogy a munkáltató ne a naptári napot, hanem egy megszakítás nélküli 24 órás időegységet tekintsen munkanapnak – illetve heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak -, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértéke 4,33-mal számított szorzatával. Ennek az óradíjnak a 20%-a jár munkanapi, 30%-a heti pihenőnapi és munkaszüneti napi készenlét esetén. Ügyelet teljesítésekor 50 vagy 60%-a (továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkaszüneti napi pótlék szociális ápolónak

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom mint ápoló. Kérdésem, hogy ünnepnapon éjszakás műszakra jár-e az ünnepi pótlék, vagy csak az éjszakai?
Részlet a válaszából: […] ...(műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Betegszabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti naphoz kapcsolódó egynapi munkaidő tartamára az órabéres munkavállalónak, ha a munkáltató a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Bérpótlékátalány szociális intézményekben

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] A felek a vasárnapi, munkaszüneti napi, éjszakai pótlékot, illetve műszakpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Az alapbér növelésére nincs tételes szabály, de rendeltetésszerűen és tisztességesen [Mt. 6. § (2) bek., 7. § (1) bek.] kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Bérpótlékátalány szociális intézményekben

Kérdés: Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?
Részlet a válaszából: […] A felek a vasárnapi, munkaszüneti napi, éjszakai pótlékot, illetve műszakpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Az alapbér növelésére nincs tételes szabály, de rendeltetésszerűen és tisztességesen [Mt. 6. § (2) bek., 7. § (1) bek.] kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő kezdetének változását akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
1
2