Érik a meggy – munkacsúcsok és heti pihenőnapok

Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret tartama alatt van lehetőség.Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a kollektív szerződés úgy rendelkezik, hogyhat munkanapot követően sem kötelező a heti egy pihenőnap biztosítása, akkor isirányadó az a rendelkezés, mely szerint az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Munkaközi szünet – utólag nem dolgoztatható le

Kérdés: A munkáltatóm kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit, 5/2 munkarendben. A dolgozók napi munkaideje reggel 6 órától 14 óra 5 percig tart, ebből 30 perc a munkaközi szünet, amelyet a munkáltató nem fizet ki, és ledolgoztatja minden hónapban 1 szombaton (sima bérért), mert a napi 8 óra munkaidő nincsen meg. Szerintem szabálytalan ez az eljárás, mivel a munkaközi szünetet nem gyűjtheti össze, és utólag nem dolgoztathatja le a munkáltató. A heti 2 pihenőnapja sem lesz így meg a dolgozóknak. A munkavállalókat a változásról írásban nem értesítette a munkáltató, hanem tényként közölte, hogy 2008. május 1-jétől bevezeti a fent említetteket.
Részlet a válaszából: […] ...megszakításarévén összegyűlt munkaközi szünetek időtartamát, mivel a munkaközi szünetrendeltetése éppen az, hogy az adott munkanapon belül biztosítson étkezési időta munkavállalóknak. Amennyiben a beosztás szerint a napi munkaidő 8 óra,például 6-tól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon – létrejön-e a munkaviszony?

Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között amunkaszerződés alapján jön létre [Mt. 76. § (1) bekezdés]. A munkaviszony elsőnapja a munkába lépés napja, amely – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – amunkaszerződés megkötését követő nap [Mt. 78. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet a válaszából: […] ...fiatalt nem lehet alkalmazni. Ezektől a szabályoktól az Mt. egyáltalánnem enged eltérést.Az Mt. a fiatalkorú munkavállalónak évente 5 munkanappótszabadságot biztosít a 20 munkanap alapszabadságon felül, utoljára abban azévben, amelyben 18. életévét betölti (Mt. 132...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Szombati munkavégzés

Kérdés: Két hónapos munkaidőkeret esetén, szombaton is nyitva tartó gyógyszertárnál a szombati munkavégzés rendkívüli vagy rendes munkavégzés? Kell-e a szombat helyett másik pihenőnapot biztosítani a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] ...másikpihenőnapnak a hét melyik napjára kell esnie, ezért a gyógyszertárban dolgozókszámára a szombat rendes, munkaidő-beosztás szerinti munkanap lehet. A kéthónapos munkaidőkeret azt jelenti, hogy a két hónap alatt ledolgozandómunkaóraszámot lehet beosztani számukra úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Kiszervezés – a jogviszonyváltásról szóló tájékoztatás kérdései

Kérdés: Iskolánk technikai dolgozóit a fenntartó kiszervezi. A megbeszélések már megtörténtek. Május 14-én a közalkalmazottak megkapták a tájékoztatást, amelyet 15 munkanapon belül kell visszaadni, ha elfogadják a munkakört. Szóbeli kérdésre azt a választ kapták, hogy napi munkaidejük beosztása változatlan marad. Május 23-án eljuttattak minden közalkalmazottnak egy tájékoztatót az irányadó munkarendről, a szabadságról stb., kérve, hogy ezt is május 14-i dátummal vegyék át. Ebben már az irányadó munkarend egészen más. A közalkalmazottak nem fogadták el a visszadátumozást, de addigra már leadták a nyilatkozatukat, amikorra megkapták a tájékoztatót a leendő munkahelyükről. Mikortól kezdődik a 15 napos határidő, május 14-től, vagy május 23-tól? Városunkban van helyi járat ugyan, de kerékpárral közlekednek a dolgozók. Fél óra az út kerékpárral, napi szűk 2 óra annak, aki messzebb lakik. Jól járnak a beosztással? Van joga az átvevőnek ilyen feltételeket szabni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] A jogviszonyváltás, a munkáltatói jogállásváltozás soránközalkalmazottak esetében az átadást megelőzően legalább 30 nappal korábban azátadó és az átvevő munkáltató tájékoztatja a közalkalmazottat arról, hogy azátadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Szabadság kiadása a felmentési idő alatt?

Kérdés: Egyik munkavállalómmal közöltem, hogy rendes felmondással megszüntetem munkaviszonyát, és a 45 nap felmondási idő egészére nézve felmentem a munkavégzés alól úgy, hogy az adott időszakra átlagkeresetet fizetek. Bár külön nem jeleztem, úgy gondoltam, ezzel a gesztussal a szabadság kérdését is rendeztük. A mentesítés idejére kiadható-e a szabadság időarányos része, amely jelen esetben 8 munkanap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltatóirendes felmondás esetén a munkavállalót a munkavégzés alól – általános szabályszerint – csak a felmondási idő felére kell felmenteni. Ugyanakkor az Mt. 13.§-ának (3) bekezdése alapján a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] ...és beoszthatja úgy a munkavállalókat, hogy számukra aRendelet szerint pihenőnappá nyilvánított napon munkavégzést rendel el,illetőleg a munkanappá nyilvánított napon adja ki a pihenőidejüket. Ebben azesetben a beosztás szerinti munkáért a szokásos munkabér jár. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkáltató egyoldalú döntésével átmenetileg – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában naptári évenként 44 munkanapig – másmunkakörben is foglalkoztathatja munkavállalóját. Ugyancsak a munkavállalóihozzájárulással alkalmazható –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
45
46