Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közfoglalkoztatott jogellenes azonnali hatályú felmondása forintban megállapíthatóan milyen összegű kárt okozott.Az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettségét az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése mondja ki, mely egy közfoglalkoztatási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...életkora, illetve az egyes pótszabadságokra alapot adó körülmények figyelembevételével kell megállapítani. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, illetve 21 munkanap attól az évtől, amelyben a hallgató a 25. életévét betölti. A szabadság mértékét az Mt. 121....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...– ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva, négy munkanap szabadidőre [115. § (3) bek.], illetve a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) készítéséhez tíz munkanap szabadidőre [115...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: 2012. januárban hatályos szabályok szerint mindkét szülőt megillette a gyermekek után járó pótszabadság, 2012. július 1. után már csak azoknak a szülőknek jár, akik a gyermeket saját háztartásukban nevelik. Hogyan kell eljárni az elvált szülők esetében, akiknek nincs a gyermek a háztartásában, és akik január 1-jén megkapták a pótszabadságot a gyermek után? Július 1. után újból meg kell állapítani részükre időarányosan a pótszabadságot, és amennyiben igénybe vették, vissza kell azt vonni? Mennyi szabadság jár 2012. január 1. és június 30. között annak a szülőnek, aki házasságban él, három gyereket nevel saját háztartásában, de abból csak egy gyermek a vér szerinti gyermeke? Mennyi szabadság jár ugyanennek a szülőnek 2012. július 1. és december 31. közötti időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, kétgyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanappótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először aszületésének évében, utoljára pedig abban az évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.