18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Részmunkaidős munkavállaló beosztása
Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
2. cikk / 18 Többletórák kezelése munkaidőkeretben
Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
3. cikk / 18 Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával
Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
4. cikk / 18 Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
5. cikk / 18 Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák
Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
6. cikk / 18 Munkaszüneti napi éjszakai munka – két pótlékkal fizetve
Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó cégünk rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek minősül. Kollégáink a reggeli műszakot munkaszüneti napon is hajnali négy órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon munkát végző munkavállalók részére?
7. cikk / 18 Munkaközi szünet mértéke és kiadása
Kérdés: A munka mennyiségétől függően hol 8, hol 10 órás műszakban foglalkoztatjuk a munkavállalókat; ezen az időn belül úgy akarjuk kiadni a munkaközi szünetet, hogy az alkalmanként változzon; legalább harminc perc minden alkalommal lesz, de olyan is előfordulhat, hogy egy órát is ki fogunk adni. Lehetséges ez, vagy a munkaközi szünet mértékének állandónak kell lennie?
8. cikk / 18 Általános munkarendben dolgozó munkavállaló beosztásának közlése
Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (hétfőtől péntekig 08.00-17.00 között dolgozik, a munkaközi szünet 60 perc) részére kötelező a munkáltatónak beosztást készítenie? Vagy csak az egyenlőtlen munkaidőben dolgozó munkavállalók részére kötelező elkészíteni, és a helyben szokásos módon közzétenni egy héttel korábban?
9. cikk / 18 Hosszabb munkaközi szünet alkalmazása
Kérdés: Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban?
10. cikk / 18 Munkaközi szünet "kivétele" a munkaidőből
Kérdés: A munkáltató e hó 20-án adott tájékoztatást arról, hogy a következő hónaptól a munkarendünk megváltozik. Hétköznap reggel 7.30-tól 15.50-ig fog tartani a munkaidőnk, míg korábban mindig 15.30-kor végeztünk. A HR-osztály magyarázata szerint a cég úgy döntött, hogy a munkaközi szünetet, ami napi 20 perc, a jövőben nem tekintik a munkaidő részének. Szabályos ez az eljárás, különösen, hogy egy évek óta fennálló rendszert két hét alatt változtatnak meg? Ráadásul kiderült, hogy nem minden kollégát érint az intézkedés, vannak olyan részlegek, amelyeknél marad a régi munkarend.