Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő egyházi vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a 257/2000. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Teljesítménykövetelmény megállapítása megváltozott munkaképességű munkavállalóknak

Kérdés: A rehabilitációs munkakörben dolgozóktól a cég követelheti-e a normát vagy azonfelüli munkadarabot?
Részlet a válaszából: […] Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jével került bevezetésre, hogy a végkielégítésnek csak a felére jogosult a közalkalmazott, ha a számára felajánlott másik munkakört nem fogadja el, kivéve ha az elutasításnak a Kjt.-ben részletezett alapos oka volt [Kjt. 38. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
Részlet a válaszából: […] ...közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni, továbbá ennek során a munkavállalókat anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselni [Mt. 272. § (5)-(6) bek.]. Nincs olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony mellett más jogviszony (tagi, megbízási stb.) is létrejöjjön. Az új jogviszony azonban nem létesíthető a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok ellátására, vagy egyébként a rendkívüli munkaidő szabályainak, illetve a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Az a körülmény, hogy arról adott tájékoztatást amunkába visszatérő munkavállalónak, hogy nem tudja képzettségének megfelelőmunkakörben foglalkoztatni, ugyanakkor más, alacsonyabb végzettségűmunkavállalókat is felvett az utóbbi időben, önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...aközalkalmazottakra is). A lényeges eltérési pontok közé tartozik a jogviszonyhatározott idejűsége, a megszűnés jogcímei, egy nem teljes munkakörtfeltételező esetileg felmerülő feladatok ellátásának kötelezettsége, ezértcserébe pedig az időarányosság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Cafeteriajuttatások részmunkaidő esetén

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a cafeteria-rendszerben a munkavállalónak járó szolgáltatások, kedvezmények értéke jogszerűen csökkenthető a munkaidő változásának arányában? Ugyanakkor megállapodhatnak-e ettől eltérően a felek?
Részlet a válaszából: […] ...bánásmód követelményét. Amunka egyenlő értékének megállapításánál – többek között – az elvégzett munkamennyiségét, a munkakörülményeket és a fizikai vagy szellemi erőfeszítést kellfigyelembe venni. Munkabérnek minősül minden, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...142/A.§). A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munkatermészetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükségesszakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetvefelelősséget kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.