Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok

Kérdés:

Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Részlet a válaszából: […] ...havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja [326/2013. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az általános szabályoktól eltérően, ami szerint munkaszerződés, illetve a felek megállapodása csak a munkavállaló számára kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Közalkalmazottiból munkajogviszonyba – egy pótlék "sorsa"

Kérdés: A Kultv. 94. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá, ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a. Megyei hatókörű múzeumban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjával átalakult munkaviszonnyá, egyösszegű alapbér került megállapításra. Ebben az esetben milyen kötelező bérpótlékról van szó, miután a költségvetési törvény a Kjt. 69. §-ára utal vissza, és más pótlékalapot ebben a körben nem említ? Amennyiben ezt a bérpótlékot meg kell állapítani, akkor ezt külön nevesíteni szükséges a munkaszerződésben? Amennyiben múzeumigazgató az érintett, aki tudományos fokozattal rendelkezik, rá egyáltalán értelmezhető-e a Kultv. 94. §-ának (6) bekezdésében szereplő szabály?
Részlet a válaszából: […] ...erejénél fogva történő átalakulását követően, jelenleg is akként rendelkezik, hogy a hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező, a pótlékalap 50%-ának megfelelő bérpótlék illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Diabéteszellátási pótlék a köznevelésben

Kérdés: Az Nkt. legutóbbi módosításában olvastuk, hogy egy új pótlékot vezetnek be azoknak a pedagógusoknak, akik cukorbeteg gyerekek ellátásában vesznek részt. Milyen feladatokat hárít ez az iskolákra?
Részlet a válaszából: […] ...részt vett pedagógus, óvodapedagógus, vagy legalább érettségivel rendelkező, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy ("noks"-os) elvégzi a szükséges vércukormérést és az inzulin beadását. A feladat ellátásáért ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Egészségügyi szolgáltató – a vezető javadalmazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor már 2021. január 1-jétől alkalmazni kell, ha ez kedvezőbb az érintettre. Ezek a magasabb illetmények vonatkoznak az alábbi munkakört betöltőkre: az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, egyéb, nem egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. pótlékalapja e pótlékkal összefüggésben nem alkalmazható. Akkor is így van ez, ha olyan nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltő személy jogosult a pótlékra, aki egyébként pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Gépjárművezetői pótlék

Kérdés: Közalkalmazottként gépkocsizó járőr vagyok. A feladatunk különböző objektumok ellenőrzése céges gépkocsival, amit én vezetek rendszeresen, havi tíz alkalommal 24 órában. Jár-e gépjárművezetői pótlék nekünk, mint közalkalmazottaknak? A kinevezésben, valamint a munkaköri leírásban nem szerepel erről semmi, és azt a választ kaptuk a munkáltatói jogkör gyakorlójától, hogy nem jár.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nincs utalás arra, hogy mely ágazatban foglalkoztatják közalkalmazottként. Annyi bizonyos, hogy "gépkocsizó járőr" munkakört a Kjt. egyik ágazati végrehajtási rendelete sem tartalmazza, így ez a munkakör a jogszabály szerint nem is lenne feltüntethető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Idegennyelv-tudási pótlék meghatározása a munkáltató által

Kérdés: A Kjt. 74. §-a alapján adható-e szóbeli vagy írásbeli (tehát nem komplex) közép-, illetve felsőfokú állami nyelvvizsga megléte esetén idegennyelv-tudási pótlék a közalkalmazottnak? Amennyiben igen, akkor ebben az esetben arányosítható-e (felezhető-e) a pótlék mértéke? Dönthet-e úgy a munkáltató – kollektív szerződéses rendelkezés hiányában –, hogy adott munkakör esetén a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát önmagában nem fogadja el, és csak komplex közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga megléte esetén fizet nyelvpótlékot? Ha igen, kell-e erről külön szabályzat?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 74. §-a értelmében idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet a válaszából: […] ...állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató határozza meg. A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a, ez az összeg 2014-ben 20 000 Ft (Kjt. 72. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Intézményigazgató – lehet-e gazdasági vezető is?

Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?
Részlet a válaszából: […] ...1. sz. melléklete 1996. szeptember 1-je ótatartalmazza az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben agazdasági vezető munkaköréhez kapcsolódóan azt, hogy a gazdasági vezető akötelező létszámba tartozik bele ("kötelezően kinevezett vezető"). E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.