Kulturális intézményvezető részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó kulturális intézmény műszaki igazgatóhelyettesének rokkantsági ellátást állapított meg a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, orvosi javaslatra napi négy órában dolgozhat. Az Mmtv. nem szabályozza a rokkantsági ellátás melletti munkaviszony munkaidejét, illetve 2021. január 1-jétől a kereseti korlátot is eltörölte. Az intézmény SZMSZ-e alapján az igazgató felett a polgármester, a dolgozók, a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szervezet vezetőjét (igazgató) a közművelődési igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az SZMSZ alapján a havi munkaidő heti 40 óra, ezen belül minden munkakörre leszabályozott a munkaidő (8 órás, 6 órás, 4 órás, illetve 174 óra havi munkaidőkeret). A műszaki igazgatóhelyettes esetében a havi munkaidőkeret 174 óra. A 39/2020. EMMI rendelet 7. §-a alapján az intézményvezető és helyettese az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Lehet-e a műszaki igazgatóhelyettest napi négyórás jogviszonyban alkalmazni az igazgató és a polgármester engedélye alapján, az SZMSZ és a munkaszerződés módosítása mellett? Az Mt. nem szabályozza a vezető állású munkavállalók munkaidejét, kötetlen munkarendben dolgozhat.
Részlet a válaszából: […] Ahogy arra a kérdés is utal, nincs olyan jogszabály, amely a jelen esetben a rokkantsági ellátásban részesülő, kulturális intézményben műszaki igazgatóhelyettesi pozíciót betöltő, vezető állású munkavállaló számára kizárná, hogy részmunkaidőben dolgozzon. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló egészségi állapota alapján a munkaviszony megszüntetésekor alkalmas volt az adott munkakörben történő foglalkoztatásra. A kérdésben idézett BH1990.362. számú döntés értelmében a munkaügyi bíróságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Többes munkaviszony helyett kettős munkakör

Kérdés: Önálló egyházi jogi személynél munkaviszony keretében foglalkoztatott fejlesztőpedagógussal és portással köthetünk-e szociális gondozói megállapodást? A szociális gondozói megállapodás szerinti feladatok ellátásához mindkét dolgozó rendelkezik megfelelő képesítéssel.
Részlet a válaszából: […] ...gondozói feladatot – Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál – munkaviszonyban lehet ellátni. Ha az érintett személyek rendelkeznek a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel, szakképzettséggel, velük munkaviszony létesíthető. Ha már jelenleg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Munkaszerződés-módosítás az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is foglalkoztatni fogjuk. Mivel megváltozott a nyugdíjasok biztosítási státusza, milyen igazolásokat kell számára kiadnunk, hogy el tudja indítani a nyugdíját, illetve hogyan kell a munkaszerződését módosítani, vagy kell-e újat kötni, hogy a munkaviszonya ne változzon?
Részlet a válaszából: […] ...fenntartják, nincs akadálya annak, hogy a munkaszerződést közös megegyezéssel – egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozataikkal – a munkakör, illetve a munkaidő tekintetében módosítsák. Ilyenkor értelemszerűen nincs szükség a munkaviszony megszüntetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?

Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...azt vissza nem vonják, vagy más módonhatályon kívül nem helyezik.A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében megállapította,hogy bár munkakör megszűnése esetén az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatót amásik munkakör felajánlására vonatkozó kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.