Keresőképtelenség oka – titokban maradhat

Kérdés: Nemibeteg-gondozás alatt állok, ami miatt jelenleg táppénzen vagyok. Kérdésem, hogy amikor visszamegyek a munkahelyemre, köteles leszek-e a munkáltatómmal közölni a bajomat? A várható pletykák miatt ez rendkívül kellemetlen lenne számomra.
Részlet a válaszából: […] ...terhesség. E betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a munkavégzés tilalma vagy munkáltatói kártérítési felelősség)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után

Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a keresőképtelenségét/keresőképességét tartalmazza.A 30 napos keresőképtelenséget követően kötelező soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont], de erre a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény, például az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...kellkézbesítettnek tekinteni [Mt. 6. § (5) bekezdés].Nem lehet a rendes felmondás indoka önmagában az a tény,hogy a munkavállaló munkakörét a keresőképtelensége ideje alatt más látta el,és erre tekintettel a visszatérését követően nem tud a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.