101 cikk rendezése:
11. cikk / 101 Belső ellenőr foglalkoztatása két jogviszonyban
Kérdés: Belső ellenőr munkakörben tagkórházunkban az Eszjtv. szerint 8 órában dolgozik egy fő belső ellenőr. Van-e lehetőség ugyanezen munkakörben másik tagkórházunkban történő munkavégzésre további 4 órában szerződést kötni vele? A munkáltató ugyanaz, kettő munkavégzési hely, egyik munkavégzési helyen 8 óra, másik munkavégzési helyen 4 óra munkaidő kerülne megállapításra, tehát kettő tagintézmény belső ellenőrzési tevékenységét látná el, költségtakarékossági okokból.
12. cikk / 101 Óvodapedagógus fizetési kategóriája
Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
13. cikk / 101 Nyugdíjasok közszolgálati foglalkoztatása
Kérdés: Aktív munkakorú jelentkezők hiánya miatt az óvodában és a polgármesteri hivatalban is nyugdíjas munkatársakat szeretnénk foglalkoztatni. Ha jól értelmezem a törvényi előírásokat, fizikai (konyhás, takarító, gondnok) munkakörökben erre van lehetőség. Foglalkoztatás esetén teljes munkaidőben vagy csak részmunkaidőben alkalmazhatjuk a kollégákat?
14. cikk / 101 Szakmunkástanulói évek és a besorolás
Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
15. cikk / 101 Másodállás az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Ha a beoltottság hiánya miatt a munkáltató elrendeli a fizetés nélküli szabadságot, annak tartama alatt a munkavállaló létesíthet másik munkaviszonyt?
16. cikk / 101 Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen
Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
17. cikk / 101 Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
18. cikk / 101 Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
19. cikk / 101 Óvodatitkár átsorolása
Kérdés: A dolgozó 2018. szeptember 1-jétől áll közalkalmazotti jogviszonyban nálunk óvodatitkár munkakörben, besorolása jelenleg: D/7. Ezen jogviszonyát megelőzően rendelkezik 11,5 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal és 3,5 év közalkalmazotti jogviszonnyal. A dolgozó 2021. június 30-ával szerzett szlovák óvodapedagógus-diplomát, melyről a honosítási határozatot az Oktatási Hivatal 2021. október 28-án állította ki. A fentiek ismeretében mikor járunk el helyesen: ha 2021. július 1-jétől vagy 2021. november 1-jétől soroljuk át a dolgozót, illetve Gyakornoki fokozatba kell-e átsorolni a dolgozót, vagy közalkalmazotti jogviszonyait figyelembe véve Pedagógus I/3-ba?
20. cikk / 101 Pedagógus besorolása a "hatéves szabály" alapján
Kérdés: Önkormányzatunk óvodájába óvodapedagógust szeretnénk felvenni, aki 2020-ban szerezte meg a diplomáját, előtte 11 évet vállalkozói szférában dolgozott. A hat évet meghaladó bármely munkaviszonyt figyelembe kell venni? Gyakornok vagy pedagógus I. fokozatba kell besorolni?