Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...pénteken 6 óra), ez egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent. Mivel az egyes heteken nem változik a teljesítendő munkaidő, ezért egyhetes munkaidőkeretről van szó. A törvény előírja, hogy a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...vasárnapi pótlékra való jogosultságnak nincs köze ahhoz, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik-e. Az Mt. szerint, a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Elmaradt három műszak – a munkaidő-beosztás kifogásolása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarend és munkaidőkeret van érvényben abban az üzemben, ahol én is dolgozom. Ebből kifolyólag van, akinek úgy van meghatározva a munkarendje, hogy váltakozva dolgozik, egyszer nappal, egyszer éjszaka. Én viszont folyton nappalos műszakra vagyok beosztva, és a beosztásom vagy hétköznapra, vagy hétvégére, szombatra vagy vasárnapra esik. Megteheti a munkáltató, hogy ténylegesen nem oszt be váltakozó műszakba, délutánra és éjszakára, és ha igen, akkor elrendelhet számomra hétvégén munkavégzést úgy, hogy nem fizeti meg a vasárnapi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a megszakítás nélküli tevékenységnek (munkarendnek) csak akkor van szerepe, ha a munkáltató szeretne hat hónapot meghaladó tartamú munkaidőkeretet bevezetni, és nincs kollektív szerződés hatályban [Mt. 94. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató nem rendel el munkaidőkeretet (vagy elszámolási időszakot), a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, ami szerint a munkanapjai a hétköznapok (hétfőtől péntekig), a pihenőnapjai a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az annak keretében foglalkoztatott munkavállalókra számos rugalmasabb munkaidőszabály vonatkozik. Ezért a munkáltató hosszabb, hathavi munkaidőkeretet is alkalmazhat [Mt. 94. § (2) bek.], illetve beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra és munkaszüneti napra is (Mt. 101-102...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti esetben 18 órára illeti meg.A munkaszüneti napra történő rendes munkaidő beosztásának feltétele, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben (vagy elszámolási időszakban) legyen foglalkoztatva [Mt. 97. § (3) bek.]. Ebben az esetben viszont, mivel október...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Rendkívüli munkaidő a felsőoktatásban

Kérdés: Felsőoktatásban alkalmazott oktató kollégák túlóráját, túlmunkáját mi módon lehet elszámolni? Az Nftv. az oktatói munkakörökhöz előírja a kötelező óraterhelést, illetve azt, hogy attól eltérni két félév átlagában -25%-ban és +40%-ban lehet. A munkaidőátlag számításánál adódik a munkaidőkeret intézménye, de az Mt. maximálisan csak 4 hónapi keretet engedélyez. Többletfeladat díjazása csak olyan feladat meghatározásánál lehetséges, amit nem tartalmaz az oktató munkaköri leírása, ezért ez sem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik. Az a két, egymást követő tanulmányi félévvel megegyező időkeret tehát, amely az Nftv.-ben szerepel, nem azonos az Mt. szerinti munkaidőkeret jogintézményével. Az Nftv.-t és az Mt.-t egymástól függetlenül, de párhuzamosan kell alkalmazni ebben az esetben. Az Nftv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...92. § (1)-(2) bek.]. A havi elvárt munkaidő meghatározása kollektív szerződésben tehát semmis.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret) és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...biztosít. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a felek így állapodtak meg, vagy ezt kollektív szerződés írja elő. A pihenőidőt a munkaidőkeret végéig kell természetben kiadni.A 2015. január 2-án vagy 3-án történő munkavégzés esetén az ellenértékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 12 órányi munkaidőt rendelhet el [Mt. 99. § (2) bek. b) pontja]. Ha a munkaadó az eredeti munkaidő-beosztástól eltér, vagy a munkaidőkeretbe tartozó munkaóraszámot meghaladó mértékben osztja be a munkaidőt, az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
1
2
3
4