15 talált cikk a keresőképtelenség , távolléti díj , munkaidőkeret kifejezésre

Kérdés: A dolgozó megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabéres. Abban az esetben, ha a betegszabadságát kimerítette, táppénzen van, a munkaszüneti napra (ami hétköznapra esik) jár-e neki a táppénz mellé a munkaszüneti napra járó nyolc óra?

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, egyhavi munkaidőkeretben dolgozó, havidíjas munkavállaló esetén munkavégzés hiányában valóban nem kell bérrel ellátni a hétköznapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot, illetve (szabadság) betegszabadság sem számolható el erre a napra? Ha a havidíjas munkavállaló 2013. augusztus 16-tól augusztus 25-ig keresőképtelen, akkor számára betegszabadság címen távolléti díjának 70%-a jár (a munkanap-áthelyezést is figyelembe véve 19-e és 24-e) 5 napra? Pl. 135 000 Ft-os havibér esetén 16 ledolgozott napra (135 000/21x16) 102 857 forint bért és 5 napra (135 000/21x0,7x5) 22 500 Ft forint betegszabadságra jutó távolléti díjat fog kapni? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, 2 vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozó idő- és teljesítménybéres dolgozónál, ha a munkaszüneti nap hétköznapra (hétfő-péntek) esik, részére minden esetben jár a távolléti díj akkor, ha a munkaszüneti napon nem dolgozik? Idő- és teljesítménybéres dolgozó 2013. augusztus 20-i keresőképtelensége idejére távolléti díjának 70%-a jár, mely összeget távolléti díjként kell figyelembe venni, és ez a nap nem csökkenti a betegszabadság napjainak számát? Betegszabadságot vagy szabadságot munkaszüneti napra még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet kiadni?

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?

Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?