Előre közölt munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés:

168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg, ám erről a munkavállalót előzetesen, írásban tájékoztatnia kell [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek azért van jelentősége, mert ha a munkáltató nem az előre közölt beosztás szerint foglalkoztatja a munkavállalót, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a készenlét vagy ügyelet tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyen esetben a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?
Részlet a válaszából: […] ...egy szerkesztőségi értekezleten vagy a munkáltató által előírt eseti továbbképzéseken. A kötetlen munkarendben nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat, és nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, csak a szabadságot szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Napi pihenőidő rendes és rendkívüli munkaidő között

Kérdés: Mi a helyes értelmezése a napi pihenőidő kiadásának? Ha például hétfőn 16 órakor véget ér a munkavállaló rendes munkaideje, akkor kedden már hajnali 3 órától kezdődően rendkívüli munkavégzésre kötelezhető (mivel az egybefüggő 11 óra megvalósul)? Ebben az esetben a hajnali 3 órától kezdődő rendkívüli munkavégzés és az aznapi, 8 órai rendes munkavégzés kezdete között azért nem kell kiadni a napi pihenőidőt, mert azok ugyanarra a napra esnek, és a napi pihenőidő kizárólag kétnapi munkavégzés között vizsgálandó?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi pihenőidőt a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között kell kiadni, általános szabály szerint legalább tizenegy óra egybefüggő időtartamban [Mt. 104. § (1) bek.]. A szabály szempontjából közömbös, hogy a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Rendkívüli munkavégzés vasárnap éjszaka

Kérdés:

Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában lehetséges-e, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el vasárnap 23 órától hétfő 4 óráig? A felvázolt esetben ki kell-e adni a 11 órás napi pihenőidőt vasárnap éjféltől kezdődően, és ennek következtében hétfőn 11 óra előtt sem rendkívüli munkavégzésre, sem rendes munkavégzésre nem lenne kötelezhető a munkavállaló?

Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató pihenőnapokat ad ki, akkor a munkavállalót általános munkarendben heti 2 pihenőnap illeti meg, amely a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek., 105. § (1) bek.]. A munkanap a naptári nappal azonos, vagy, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése időpontjának, valamint a munkanap naptári naptól eltérő meghatározására vonatkozó szabályoknak eltérő a rendeltetésük. A munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése időpontjának pontosan meghatározhatónak kell lennie, az nem függ a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...Mivel a kérdésből nem tűnik ki, hogy ezekről van szó, ezért arra következtetünk, hogy a munkavállaló kötött munkarendben dolgozik.A munkaidő-beosztás szabályait (azaz a munkarendet) az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató állapítja meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkanap időtartamának megváltoztatása

Kérdés:

Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére, szakonként, minden hónapra kifüggesztjük a munkaidő-beosztást. Az április havi beosztáson a munkanap reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig volt meghatározva, a munkahét pedig hétfő reggel 6 órától a következő hét hétfő reggel 6 óráig. A kiszállítási igények miatt az éjszakás műszaknak május 1-jén 22 órakor kell indulnia, ezért a május 2-ai, keddi munkanap kezdetét 22 órára tettük. Tehát, ha jól gondoljuk, ez már nem minősül munkaszüneti napi munkavégzésnek. Így a május havi beosztáson a munkanap meghatározása: 22 órától a következő nap 22 óráig tart, a munkahét meghatározása: hétfő 22.00 órától a következő hét hétfő 22.00 óráig tart. Szabályos-e a munkanap-, munkahétkezdet megváltoztatása ily módon, ha a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, illetve a beosztásmódosítást legalább 96 órával korábban közöljük? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül az egyik héten a munkanap, munkahét kezdete 6 óra, a másik héten viszont 22 óra?

Részlet a válaszából: […] ...mivel nagy eséllyel a munkáltató számára jelent majd többletköltséget.A munkanap kezdetének/végének megváltoztatását nem kell a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok szerint előre közölni – ugyanakkor a 2023. január 1-jétől hatályos szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés nélkül felvett munkabér visszafizetését [Mt. 95. § (1)–(4) bek.]. Ez az elszámolási szabályrendszer, bár egyenlőtlen munkaidő-beosztásra lett megalkotva, annak hiányában is alkalmazandó [Mt. 95. § (5) bek.]. Munkaviszony hiányában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Műszakpótlékra jogosultság két műszak esetén

Kérdés: Iskolánk közoktatási intézmény, ahol 24 órás portaszolgálat működik. Az iskola profilját tekintve alapvetően nem kívánja ezt meg, csupán a terembérleti szolgáltatásunk miatt alakították így. A bérlőink hétvégén is jönnek, de este 6-nál tovább egyik sem marad. Portásaink 2 műszakban, 12 órás beosztásban dolgoznak felváltva 06:00-18:00 és 18:00-06:00 óra között, hozzávetőlegesen a havi munkanapok felében, 4 havi munkaidőkeretben. A kollégák nem fix csak nappali vagy csak éjszakai műszakra jönnek, hanem beosztás szerint jöhetnek bármelyikre. A portások munkaköre nálunk a helyben kialakult terembérleti szokás miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő, így a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben is történhet (amire nem jár vasárnapi pótlék). A műszakpótlékkal kapcsolatban a tájékoztatóban a következő mondat szerepel: "Műszakpótlékot az Mt. 141. §-a alapján akkor fizetjük, ha a munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik." Ennek ellenére minden portás, aki bármelyik nap 18:00-06:00 között volt/van szolgálatban, 30%-os műszakpótlékot kapott/kap. Az Mt. vonatkozó paragrafusa a műszakpótlékra való jogosultság alapfeltételeként rendszeresen váltakozó munkaidőkezdést határoz meg, míg a portásaink rögzített két műszakban dolgoznak, az időbeosztásuk állandó, ami tudtommal nem feltételez műszakpótlék-fizetési kötelezettséget a munkáltató részéről. Helyénvalóbbnak tartom az éjszakai pótlék fizetését a 22:00 és 06:00 óra közötti időtartamra. Kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...folyamatosan változó beosztás mellett végezzen munkát.A kérdés szerinti esetben úgy értelmezzük, hogy a közalkalmazottak munkaidő-beosztása egy hónapban akként változik, hogy munkanapjaik felében reggel 6 órakor, a másik felében délután 18 órakor kezdik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
8