3 talált cikk a bérszámfejtés , pihenőidő , munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?