Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 84. számában megjelent 1628. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban lenne kérdésem. A válaszban az Mt.-re hivatkoznak, és az ott szereplő munkaidőbeosztás-közléssel kapcsolatos rendelkezésekre. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény idevonatkozó része az utazó munkavállalók munkaidejével foglalkozik. A 18/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti (személyszállítás és árufuvarozás) munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Válaszuk utolsó bekezdésében a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét a gépkocsivezetők számára kizárják. A fent említett törvény 18/D. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak között ellentmondást vélek felfedezni. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállalót személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A (3) bekezdésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Kérem ezeknek a szakaszoknak az értelmezését és az ellentmondás feloldását. Van olyan eset, amikor a gépkocsivezetőkre vonatkozóan kizárólag az Mt. alapján kell rendelkezni, vagy a két jogszabályt mindig együttesen kell egymással összhangban alkalmazni? Mi a helyzet a nem tachográfos járműt vezető sofőrökkel?
Részlet a válaszából: […] ...37. § (7) bek.]. Míg tehát a jogszabály ma még legfeljebb 50%-ban pontosan meghatározza a munkáltató által kötötten meghatározható munkaidő mértékét, 2014-től ilyen konkrét mérték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű munkakört betöltő munkavállaló napi munkaideje csak akkor haladhatja meg a 8 órát, ha ebben a felek megegyeztek. Ha a napi munkaidő mértékét illetően a munkaszerződés nem rendelkezik eltérően, a készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Szabadságkiadás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az új Mt. rendelkezése szerint a rendes szabadság kiadásánál azt kell figyelembe venni, hogy az adott napra hány óra munkavégzésre volt beosztva a munkavállaló. Egy 12 órás beosztású napra eszerint 1,5 nap szabadságot kell kiírnom. Hogyan kell ezt értelmezni készenléti jellegű munkakörben, ahol rendszeresen lehet napi 12 óra a napi munkaidő? Ez azt jelentené, hogy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó kollégáink egyharmaddal kevesebb rendes szabadságot kapnak, mint a napi 8 órában dolgozó többi munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett szabály így hangzik: a napi munkaidő mértékétőleltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során abeosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és akiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. eltérő szabályokat állapít meg arra az esetre, ha amunkavállaló iskolai rendszerű képzésben (pl. főiskola, egyetem) vesz részt,valamint akkor, ha nem iskolai rendszerű képzésben, például tanfolyamon folytattanulmányokat. Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.Ebből következően, ha nem rendelkezik a munkaszerződés a munkaidő mértékéről,akkor a munkaviszony napi 8, heti 40 órában jön létre [Mt. 117/B. § (1)bekezdés]. Ettől három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.