Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai

Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony a munkaidő mértékétől függetlenül társadalombiztosítási jogviszonnyal jár [Tbj-tv. 5. § (1) bek. a) pont]. Ezért a részmunkaidős munkavállaló is jogot szerez a társadalombiztosítás minden természetbeni és pénzbeli ellátására. Ugyanakkor, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Rendszeres jövedelem családi pótlékra jogosultság esetén

Kérdés: Családi pótlék megállapításakor a felsőoktatásban tanuló gyermekem részmunkaidőben (4 órás, 3 havi munkaidőkeret) dolgozik szerződéssel. Ez rendszeres jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabér összegét [Cst. 4. § i) és j) pont].A családi pótlékra jogosultság meghatározása szempontjából tehát nem a munkaidő mértéke, hanem a jövedelem nagysága számít. Összefoglalóan, ha a felsőoktatási intézményben tanuló, első képzésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Foglalkoztatás rehabilitációs járulék mellett

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?
Részlet a válaszából: […] ...át meghaladná a havi 166 500 Ft-ot (a minimálbér másfélszeresét), az Mmtv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. Ekkortól a munkaidő mértékének nem lesz jelentősége.Ami a munkabért terhelő közterheket illeti: 2016-tól 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Bérkompenzáció elszámolása

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelet nem tesz különbséget aszerint, hogy teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, annak összege egyenlő a munkaidő mértékétől függetlenül. Egyébként a táblázatban az első kategória a 0-500 Ft, ami csak úgy lehetséges, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.