21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Teljesítendő munkaidő meghatározása megállapodás alapján
Kérdés: Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése ír a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékéről. A régi Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott. Afelek a megállapodásukban vagy kollektív szerződésben rendelkezhetnek-e havi 172, 173 vagy akár 174 óra munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről?
2. cikk / 21 Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma
Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
3. cikk / 21 Munkaidő-elszámolás rövidebb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Ha a kollektív szerződés rendelkezése a következő: "A törvényes teljes munkaidő mértéke az adott munkakör esetén beosztás szerint heti 36 óra", a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje pedig 7,2 óra, akkor, ha a munkavállaló órabéres, a távolléti díj számításakor az általános munkarend szerinti 8, vagy a 7,2 órát kell figyelembe venni? Amennyiben a havibéresekre vonatkozó szabály eltér, kérem, arra is szíveskedjen válaszolni!
4. cikk / 21 Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén
Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
5. cikk / 21 Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
6. cikk / 21 Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
7. cikk / 21 Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben
Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
8. cikk / 21 Készenléti jellegű munkakör meghatározása
Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?
9. cikk / 21 Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható
Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
10. cikk / 21 Részmunkaidő – az "idők" arányosítása
Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
