Besorolás és pótlék egyházi fenntartású bölcsődében

Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepelt, milyen munkakörben kívánják foglalkoztatni az adott munkavállalót, ezért válaszunkat abból a feltételezésből kiindulva adjuk meg, hogy kisgyermeknevelő munkakörre kötik meg a munkaszerződést. Az Nkt. 65. §-a (9) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Részmunkaidős pedagógus munkaszerződése

Kérdés: Egy tankerületi központnál áll fenn közalkalmazotti jogviszonyom, mellette pedig szeptembertől a településen működő egyházi iskolánál munkaviszonyban, részmunkaidőben is foglalkoztatnának. Pedagógus II. fokozattal rendelkezem. Kézhez kaptam a munkaszerződésem tervezetét, amiben viszont Pedagógus I. fokozat 9. kategóriába sorolnának. Azzal magyarázzák, hogy a Pedagógus II. fokozatot csak a fő munkahelyen kell figyelembe venni. Továbbá a munkaszerződésben szerepel: "A munkaidő heti 21 óra, amiből a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 14 óra részmunkaidő". A bér kiszámításánál csak ezt a 14 órát vették figyelembe. Helyes ez így? Hová tűnik el a bér kiszámításánál a fennmaradó heti 7 óra?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg a pedagógusfokozatokhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában. A besorolási illetmény a teljes munkaidő ledolgozása esetén jár. Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor, ha az adott juttatásra való jogosultság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] ...tartandó tanórákon kívül – saját belátása szerinti időpontban és időtartamban, valamint helyen látja el. A Ptk. nem ír elő sem munkaidőt, sem a megbízó által kötelezően biztosítandó munkaeszközt. A szabadság és a betegszabadság a közalkalmazotti jogviszonyhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés, amit kísérhet más munkakör ellátása is. Erre összességében naptári évenként csak 44 munkanapon vagy 352 órán át (részmunkaidő, év közben létesült vagy határozott idő lejárta folytán megszűnő jogviszony esetén ennek időarányos részében) kerülhet sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Dajkák végzettsége

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit a munkáltatónak kell viselnie (tandíj, tananyag, utazási és szállásköltség), valamint a képzésre fordított idő fizetett munkaidőnek tekintendő. Ebben az esetben tanulmányi szerződés kötése kizárt [Mt. 229. § (2) bek. b) pont].Ami a besorolást illeti:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkabérből végrehajtás: arányosítás vagy megelőzés?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabéréből le kell tiltanunk az első felesége által kérelmezett végrehajtási eljárás szerinti gyermektartásdíj összegét. Most azonban a második felesége is végrehajtási eljárást kezdeményezett, és ezt a gyermektartást is letiltás útján szeretnék érvényesíteni. Az érintett munkavállaló heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik nálunk, így a két gyermektartásdíj összegét teljes egészében nem lehet levonni a munkabéréből. Nem tudjuk viszont, hogy ebben a helyzetben arányosan utaljuk-e a két gyermektartásdíj kapcsán a letiltható összeget, vagy fizessük ki az elsőt és, ha még lehet, akkor valamekkora összeget a második végrehajtásból is teljesítsünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkabéréből végrehajtás útján legfeljebb33%-ot lehet levonni [Vht. 65. § (1) bek.]. A levonás azonban a munkavállalóimunkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet tartásdíj végrehajtása esetén [Vht.65. § (2) bek.]. Ugyanakkor – ahogy jelen esetben – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.