Munkaidőkeretben elszámolt állásidőre kifizetett bér levonása

Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Állásidőről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Napi pihenőidő beosztása rendkívüli munkaidő esetén

Kérdés: A munkavállalók általános munkarendben kerülnek foglalkoztatásra heti 40 órában. Ha szombatra és vasárnapra is 4-4 óra rendkívüli munkavégzést kívánunk elrendelni, akkor napi pihenőidőt kell kiadni a pénteki (rendes) munkavégzés befejezése és a szombati (rendkívüli) munkakezdés között, valamint a szombati (rendkívüli) munkavégzés befejezése és a vasárnapi (rendkívüli) munkakezdés között, továbbá a vasárnapi (rendkívüli) munkavégzés befejezése és a hétfői (rendes) munkakezdés között? Ezen legutóbbi esetben, ha a vasárnapi rendkívüli munkavégzés vége 23.00 óra, akkor hétfőn legközelebb 10 órakor végezhet majd munkát a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...egybefüggő időtartamban [Mt. 104. § (1) bek.]. A szabály szempontjából közömbös, hogy a napi pihenőidőt megelőző, illetve követő munkaidő rendes vagy rendkívüli-e, a törvényben előírt, egybefüggő minimális pihenőidőt mindenképpen biztosítani kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Elszámolás munkaidőkeret végén

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (a munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről tájékoztatja a munkavállalót [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkarend alapján a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. A Kjt. munkaidőkeretre és a munkaidő beosztására vonatkozó szabályokat gyakorlatilag nem tartalmaz, azok vonatkozásában az Mt. szabályai szinte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] ...és eltilthatja a munkavállalót a munkavégzéstől – azaz például hazaküldheti.Fontos ugyanakkor, hogy ez az eltiltás az aznapi munkaidőre szólhat, hiszen a munkavállaló e vonatkozásban szegte meg a rendelkezésre állási kötelezettségét. A következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkanap-áthelyezés szombatra

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
Részlet a válaszából: […] ...hétköznapra. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a munkáltató – a törvényes határidő betartásával – közölje a munkavállalóval a munkaidő-beosztást. A munkáltató a munkaidő-beosztást – általános szabály szerint – legalább egy hétre, a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...napjáig (azt is beleértve) – köteles számára megfizetni az állásidőre járó díjazást (azaz az alapbért) és – amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult lett volna erre az időre – a bérpótlékot is [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. E szabály alapján a módosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő beosztása a munkáltató joga, tehát egyoldalú döntésétől függ, nem kell ebben a munkavállalóval megállapodni [Mt. 96. § (1) bek.]. Annak nincs akadálya, hogy az egyes munkavállalók beosztása eltérő legyen, ha a különbségtételnek a munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Kirendelés az óvodai rendkívüli szünet alatt

Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Ezen foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az utasításnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
8