Bértámogatás megnövelése a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedésével

Kérdés: 25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékainak100 százalékban történő megállapítása, és teljes munkaidőben történőfoglalkoztatása esetén a bértámogatás összege havonta nem haladhatja meg atárgyévet megelőző második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...statisztikai adatszolgáltatás elősegítése szempontjából fontos fogalmakattartalmazza. A kiegészítő fizetés fogalma a le nem dolgozott munkaidőrejogszabály vagy kollektív szerződés alapján járó díjazást jelenti. A munkabérpedig ezzel éppen ellenkezően, általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...átlagkeresetének ahuszonkétszerese értendő. (Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy óráramegállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.) Az egy órára,illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Futballozó munkavállalók – ki fizeti a kárt?

Kérdés: Egy munkatársammal a munkaidő után a gyárudvaron beszélgettünk. Kiderült, hogy éppen aznap délután megy focizni, s van nála egy labda is. Passzolgatni kezdtünk, de rosszul lőtte meg a labdát, és betörte az egyik irodai ablakot, és még eltalált egy számítógép-monitort is. A munkáltató mindkettőnkkel meg akarja fizettetni a kárt, de én nem akarok fizetni, mert nem én rúgtam be az ablakot.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességükarányában felelnek. Amennyiben viszont a kárt többen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték

Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőséget, hogy a szóbanforgó munkakörre felvett munkavállaló munkaszerződését közös megegyezésselmódosítsa, és például részmunkaidőben vagy más munkakörben foglalkoztassatovább, esetleg átmeneti megoldásként egyoldalú intézkedésével átirányításalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
1
2
3