Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 84. § (3) bek.]. Ajogellenes megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...bek.].A munkáltató köteles továbbá az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után

Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
Részlet a válaszából: […] ...előtt, peres úton érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló által megfizetendő összeg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát nem haladja meg, a munkáltató írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti követelését [Mt. 285....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Kártérítés elszámolása a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállaló saját hibájából tönkretett egy munkagépet, a kárt a felek 380 000 Ft-ban állapították meg. A munkavállaló az okozott kárt elismerte, és a munkáltatóval megállapodást kötött, hogy azt tíz hónap alatt, havi egyenlő részletekben fogja megtéríteni. A megállapodásban az szerepel még, hogy a havi részleteket a munkáltató az esedékes munkabérből levonja. Időközben azonban a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató a hátralévő tartozást levonhatja egy összegben az elszámolás során, vagy ehhez kell a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló minden hónapban köteles kifizetni az esedékes részletet. A munkaviszony megszűnése után ennek módja nyilván nem lehet a munkabérből való levonás, de ettől függetlenül a munkavállaló továbbra is köteles megfizetni minden hónapban az aktuális részletet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató az általános szabály szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül követelheti vissza a munkavállalótól. A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

Kérdés: Előző munkahelyemen közel két éve felmondtak nekem. Ezt követően külföldre mentem dolgozni, és csak idén tavasszal jöttem haza. Ekkor szembesültem azzal, hogy a volt munkáltatóm végrehajtást kezdeményezett velem szemben a munkaviszony megszűnését megelőzően részemre állítólag jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt. A végrehajtási költség már majdnem akkora, mint a követelt összeg. Teljesen megdöbbentem, mert annak idején sem a felmondásban nem állt elő ilyen követeléssel, sem a kilépőpapírjaimon nem tüntetett fel tartozást. Bementem a bíróságra, és ott láttam, hogy a végrehajtást mindössze két felszólítás alapján indította, amit a külföldi munka miatt át sem vettem. Lehetséges végrehajtást indítani felszólítás alapján? Most, hogy folyik a végrehajtás, tehetek még valamit, mert nem tartom jogszerűnek a volt munkáltatóm követelését.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor és még a munkáltatói felszólítás közlésekor is a régi Mt. volt hatályban. A régi Mt. kimondta, hogy a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén ezt a kifizetést a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Munkabérből levonással okozott kár

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmétbiztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nemköthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja [Mt. 8. § (2) bek.]. Amunkabér védelmére vonatkozó szabályok nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Tanulmányi idő túllépése a felkészülést akadályozó munkáltatói kötelezettségszegés miatt

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés kérdésben idézett pontja akkorbiztosítja a munkáltató részére a szerződés felmondásának jogát, ha atanulmányi idő túllépése az Ön hibájából következik be. A tanulmányiszerződésre irányadó Mt. 113. § (1) bekezdése alapján elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történőmegszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. A szakszervezet a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.