Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] ...A felmondás az indok fennállása esetén bármikor közölhető. Mivel a munkavállaló a munkaköri egészségügyi alkalmatlanság tartamára munkabérre egyébként sem lenne jogosult, semmilyen hátrány nem éri abból, hogy a szabadsága kiadásra, és nem megváltásra került,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Részmunkaidőben visszatérő szülő szabadságának kiadása

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló jelezte, hogy szeretne visszajönni az eddigi 8 órás munkarendből 4 órás munkarendbe, mivel gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) részesül. Ha a felhalmozott szabadságát – ami 50 munkanap – 8 órában adjuk ki, ez érinti a GYOD-ellátás folyósítását? Megtehetjük, hogy kérésére a szabadságait 4 órában adjuk ki úgy, hogy a munkabére ezáltal csökkenni fog?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel [Mt. 58. §]. Ilyen esetben a felhalmozott szabadság kiadásakor már az esedékességkor irányadó munkaidő és munkabér alapján kell a távolléti díjat megállapítani [Mt. 148. §]. Ezzel a munkaszerződés-módosítással tehát már nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szülői szabadságra járó díjazás – a csökkentő tételek

Kérdés: A szülői szabadságra járó távolléti díj csökkentésénél a bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja és/vagy 10% nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével, vagy más számítási módszer jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel, azaz utána a személyi jövedelemadót nem kell megfizetni (Szja-tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpont).A munkavállaló munkabérét a törvény minden esetben bruttó mértékben határozza meg, ebből következően a szülői szabadságra járó bért is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...nem adták ki, a pénzbeli megváltás a kölcsönbe adót terheli, hiszen a munkaviszony vele áll fenn, és így általában is őt terheli a munkabérfizetési kötelezettség [Mt. 214. § (1) bek. b) pont]. Ha a fenti szabályok alapján a munkáltató nem adott ki szabadságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Bérprogram tévedése – "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot – valószínűleg – napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszából: […] ...és ettől eltérően, tévesen került órák alapján kifizetésre a szabadság tartamára járó távolléti díj, a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl nem követelhető vissza, mivel az ilyen hibát a munkavállalónak tipikusan nem kell felismernie (Mt. 164....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

"Túlvett" szabadság visszakövetelése

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A "túlvett" szabadságot csak akkor nem kellett visszafizetni, ha a munkaviszony a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...egészséghez való jog egyik garanciája, illetve mint fizetett távollét egyszerre érinti a munkavállaló személyiségi jogait és munkabér iránti igényét, ezért arról egyoldalú nyilatkozatban lemondani nem lehet [Mt. 163. § (1) bek., 9. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. A távolléti díj mértéke azonban attól függ, hogy a munkaszerződés részmunkaidőre történő módosítása, és ezáltal a munkabér csökkentése mikortól válik hatályossá. A távolléti díjat ugyanis az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadságelszámolás – tárgyévet követő januári kiadás esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 124. § (1), (4) bek.].A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...hogy mivel a visszatérő szülő esetén az irányadó időszakban (a megelőző hat hónapban) a fizetés nélküli szabadság miatt munkabér-kifizetés nem történt, ilyenkor valóban csak az alapbért kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál [Mt. 152....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
1
2
3