Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést – a felmondási idő tartamára – minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszából: […] ...napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig terjedő időre szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve egyéb elmaradt járandóságok (pl. cafeteria) összegével lenne egyenlő. Álláspontunk szerint az elmaradt jövedelem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Bérgarancia Alapból történő kifizetés nem vagyoni kártérítés esetén

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése

Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan merült fel. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes felhívni a munkáltató figyelmét a fentiekre, vagy bejelentést tenni a munkaügyi hatóságnál. A többletórákra járó elmaradt munkabér munkaügyi bíróság előtt 3 évre visszamenőleg, az elévülési idő alatt követelhető [Mt. 286. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […] ...munkabérről akkor beszélünk, amikor a munkáltató amunkaszerződés alapján jogszerűen járó, esedékessé vált munkabért nem fizetimeg, ideértve azon esetet is, amikor a bíróság megállapítja, hogy a munkáltatójogellenesen szüntette meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. kollektív szerződés) iselőírhat. (A részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között az a különbség,hogy az előbbi esetben a munkabér is a ledolgozott idővel arányos, a rövidebbteljes munkaidő esetén viszont teljes munkabér fizetendő.)Ami várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...A perben a bíróság megállapította, hogysemmis az a nyilatkozat, amely szerint a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy amunkáltató a munkabéréből az esetleges károkat kártérítési határozat nélküllevonja [Mt. 8. § (2) bek., 9. §, 87. § (1) bek. d) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.