52 cikk rendezése:
1. cikk / 52 Munkaidő-módosítás változatlan alapbérrel
Kérdés: Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy a napi 4 órás munkaidőt napi 8 órára emelje bérváltozás nélkül? Most a bruttó munkabérem 450 000 forint, és ez 8 órás munkaidőnél változatlan lenne.
2. cikk / 52 Hallgatók – bérlet és szabadságmegváltás
Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?
3. cikk / 52 Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
4. cikk / 52 Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai
Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
5. cikk / 52 Minimálbér-emelés – munkaszerződés módosítás nélkül
Kérdés: Év elején módosult a minimálbér mértéke. A munkaszerződésemben még a tavalyi minimálbér van benne. Ha a munkáltatóm nem módosítja a munkaszerződésem, akkor rám nem vonatkozik a jogszabályváltozás?
6. cikk / 52 Minimálbér – jogosultság és kifizetés
Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
7. cikk / 52 Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
8. cikk / 52 Műkörmös tanulmányi szerződése
Kérdés: Műkörmösként találtam magamnak egy üzlethelyiséget, ahova betársulhatnék. A tulajdonos a következő szerződést kötné velem: előszerződés arra, hogy később munkaviszonyt kötünk egymással, egyben pedig egy tanulmányi szerződés. A tulajdonos mint megbízó biztosítaná a manikűrös, pedikűrös, műkörmös munkakörhöz szükséges tanulmányok folytatását, gyakorlási lehetőséget, ehhez a felszerelést, helyet, vendégkört 300 000 Ft értékben. Én a munkaszerződés megkötéséig ingyen vennék részt a képzésben, munkabérre nem lennék jogosult. A képzés befejezését követően pedig legalább 1 évre szóló munkaszerződést kötnénk. Ha én mint megbízott bármely kötelezettségvállalásomat nem teljesíteném, a megbízó a 300 000 Ft-ot kártérítés címén visszakövetelhetné. Az is benne lenne a szerződésben, hogy ha a megbízó így dönt, a műkörmös munkakörben egy évig nem vállalhatnék munkát Budapest vonzáskörzetében, ezért cserébe 6 havi munkabért kapnék. Valahogy zavarosnak tűnik nekem ez az egész szerződés. Mi a véleményük?
9. cikk / 52 Vezetővé minősített munkavállaló alapbére
Kérdés: A vezető állású munkavállalóvá minősítés szempontjából megkövetelt, a minimálbér hétszeresére vonatkozó előírás [Mt. 208. § (2) bek.] a vezetővé minősítésről szóló megállapodás időpontjában kell, hogy fennálljon, vagy annak a vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor is teljesülnie kell? Előfordulhat-e, hogy a minimálbér-változás miatt egy eredetileg szabályszerűen vezető állásúvá minősített munkavállaló utóbb mégsem tekinthető vezető állásúnak?
10. cikk / 52 Nyugdíj-szüneteltetés: az éves keretösszeg alapjául szolgáló jogviszonyok meghatározása
Kérdés: 40 éves munkaviszonyom alapján 2017. december 30. napjával igénybe vettem a nők 40 éves keresőtevékenységére irányadó öregségi nyugdíjat. 2018. január 1-jétől egy pályázati projektben veszek részt, ahol az Mt. szerint alkalmaznak határozott idejű munkaszerződéssel. Emellett önkormányzati bizottság külsős tagjaként tiszteletdíjban részesülök. Az Mt. szerinti munkabérem mellett figyelembe kell-e venni a tiszteletdíjat a nyugdíj melletti foglalkoztatási összeg számításánál, azaz a minimálbér 18-szorosának összegébe beszámítandó-e a tiszteletdíj?
