8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás
Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
2. cikk / 8 Hallgatói gyakorlatra járó díjazás
Kérdés: Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
3. cikk / 8 Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj
Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyére, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
4. cikk / 8 Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál
Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
5. cikk / 8 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
6. cikk / 8 Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra
Kérdés: 2013-ban egy egyetemi hallgatót négy hét szakmai gyakorlatra fogadna a vállalatunk. Milyen szabályok vonatkoznak ebben az évben a szakmai gyakorlatosokra? Milyen feltételekkel fogadhatjuk a hallgatót?
7. cikk / 8 Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
8. cikk / 8 Közcélú munka – ki lehet munkáltató?
Kérdés: Nem önkormányzati tulajdonú, azonban az önkormányzat által megbízott gazdálkodó szervezetként közcélú munka keretében foglalkoztathatunk-e közmunkásokat olyan feladatokra, mint például csatornázás és belvízmentesítés? Milyen időtartamban vonhatók be közcélú foglalkoztatásba, és milyen mértékű juttatásban kell őket legalább részesíteni?