7 talált cikk az indokolás , munkaviszony , időtartam , munkabér kifejezésre

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?

Kérdés: A társaságunk szerződés alapján külső céget alkalmaz bérszámfejtésre. Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló a próbaidő időtartama alatt (gyakorta néhány nap vagy hét után) egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a munkaviszonyát az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint. Társaságunk a munkában töltött időre járó munkabérét kifizeti minden esetben. Bérszámfejtőink azonban ebben az esetben harmincnapos felmondási időre vonatkozó távolléti díj kifizetését számfejtik, mivel szerintük ilyen esetben is jár ez az összeg még akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a munkaviszony, és a munkavállaló kezdeményezi, ráadásul még akkor is, ha a munkavállaló például mindössze négy nap elteltével szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el a bérszámfejtés az ilyen esetekben, vagy jogosulatlanul fizeti ki a távolléti díjat?

Kérdés: Munkavállalónk 2013. március 29-én írásban benyújtott felmondásában bejelentette, hogy a következő munkanaptól munkaviszonyát felmondja, és kérte, hogy tekintsünk el a felmondási idő ledolgozásától. Indoklásként azt írta, hogy végzettségének jobban megfelelő munkát talált. Tapasztaltuk, hogy az ilyen esetekben, a munkavállaló visszatartása esetén a munkáját már nem végzi ugyanolyan intenzitással, ezért a felmondási idő egészére felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is ki kell fizetnünk a harminc nap felmondási időre járó bért? Nincs mód arra, hogy az ilyen eseteket kivédje a munkáltató?

Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?