Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] ...nem szükséges írásban megkötni, de a munkavállalónaklegalább a napi minimálbért ki kell fizetni. Ha a közeli hozzátartozó munkabérés egyéb ellenszolgáltatás nélkül önként közreműködik a mezőgazdaságiidénymunka keretében felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyszerűsített foglalkoztatás – egy vagy több munkaviszony?

Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés mögött az is megbújik, hogy idénymunka esetén afelsorolt ágazatokban továbbra is igénybe vehető a kedvezményes, a munkabér30%-ának megfelelő közteher (alkalmi munka esetén ez eltörlésre került). Afentiek alapján az is egyértelmű, hogy olyan módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszteráltal az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésbenmegállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozórendelkezések,megtartására [Met. 3. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.