1. cikk / 14 Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor
2. cikk / 14 Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra
Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?
3. cikk / 14 Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában
Cafeteriában való csoportképzéssel (az érintett munkavállalók magasabb kerettel bírnának) megoldható-e törvényesen az, hogy a munkavállalóknak csak egy része (a nyugdíjhoz közel állók) önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kapjanak, vagy az Öpt. felette áll a csoportképzési lehetőségnek ebből a szempontból, mert egységesen kell adni tagdíjat minden munkavállalónak? Lemondónyilatkozatként lehet-e tekinteni, ha a cafeteriacsomagjában szerepel minden munkavállalónak a tagdíj, és ott nem kéri? Munkáltatói adomány lehetséges tagdíj fizetése nélkül is, ezt lehet csak a munkavállalók egy körének juttatni?
4. cikk / 14 Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben
5. cikk / 14 Cafeteria szabadság idejére
6. cikk / 14 Kölcsön folyósítása munkavállalónak
7. cikk / 14 Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt
8. cikk / 14 Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg
9. cikk / 14 Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet
10. cikk / 14 Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?