Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 27-től az azonnali hatályú felmondás közléséig, május 11-ig igazolatlanul volt távol, 5/2-es munkarendben. Ezen időtartamban minden naptári napot igazolatlan távollétként kell kezelni a bérprogramban, tehát a május 1-jei fizetett ünnepet és a hétvégi pihenőnapokat is? Vagy az igazolatlan távollét csak a beosztás szerinti munkanapokra vonatkozhat egy folyamatos időszakban, és a fizetett ünnepre járó díjazás is megilletné a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló ilyenkor nem jogosult a "fizetett ünnepre", miként a beosztása alapján a távolléte miatt kiesett munkaidőre járó munkabérre sem.(Kéziratzárás: 2023. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaviszony azonnali hatályú felmondásának következményei

Kérdés: Egy kolléga 2020. február 1-jén kezdett nálunk dolgozni, munkaszerződését határozott időre kötöttük, 2021. március 31. volt a szerződés vége. 2020. október 12-én beadta az azonnali hatályú felmondását, részletes indoklással a nem megfelelő munkakörülmények miatt. 2020. október 19-én társaságunk kiértesítette, hogy nem fogadja el az azonnali hatályú felmondást, mivel a felsorolt indokokat nem tartjuk elfogadhatónak, megalapozottnak. Felszólítottuk, hogy vegye fel a munkát. 2020. október 26-án a kolléga személyesen megjelent a központi irodában a kilépőpapírjainak átvételére, és tagadta, hogy megkapta volna társaságunk értesítését, így személyesen is átvetettük vele válaszlevelünket, és jeleztük, hogy vegye fel a munkát. Ő ezt megtagadta, munkavégzésre nem jelent meg. Tekinthető-e a dolgozó részéről történő jogellenes felmondásnak, hogy a felszólítás ellenére nem veszi fel a munkát? Meddig kell várni, hogy megjelenjen a munkahelyén? Kell-e ismételt felszólítást tennünk, hogy vegye fel a munkát, illetve felszólítani, hogy igazolja 2020. október 12-étől kezdve a hiányzása okát? Miként tudjuk elszámolni a 2020. október 12. óta eltelt időszakot, különösen a 12-én beadott azonnali hatályú felmondása és az értesítés kézhezvétele közötti időszak tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...távolléte október 12-ét követően, mivel a munkaviszonya ezen a napon megszűnt. Így részére eddig az időpontig kell elszámolni a munkabérét és egyéb járandóságait, és erre a napra nézve kell kiadni számára az előírt igazolásokat.(Kéziratzárás: 2020. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkabérfizetési határidő – a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor

Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
Részlet a válaszából: […] ...naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Keresőképtelenség a munkaviszony végéig

Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló keresőképtelen, mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképtelenség megítélése orvosi szakkérdés, ezért annak az eldöntése is, hogy a munkavállaló egészségi állapota...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszából: […] ...havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (3) bek.]. A munkáltató követelését, amennyiben annak mértéke a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bek. a) pont] háromszorosának összegét nem haladja meg, fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó járandóságok

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. A hivatkozott rendelkezés szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.]. Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkavállalói azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkaszerződésben foglalt titoktartási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében szerepel egy olyan kikötés, miszerint semmilyen körülmények között nem hozhatja kollégái tudomására a munkabérének mértékére vonatkozó információkat. Amint az tudomásunkra jutott, az egyik munkavállalónk közvetlen kollégái és beosztottjai körében széles körben nyilvánosságra hozta ezt az adatot, mondván, a fizetésének nagysága, a személyes kvalitásait tükrözi, a beosztottak képességeinek hiányosságai pedig magyarázzák az alacsonyabb bérezésüket. Megítélésünk szerint ezzel a magatartásával nem csupán megsértette a munkaviszonyból származó kötelezettségeit, de jelentős mértékben rombolta a munkamorált is. Álláspontjuk szerint megszüntethetjük-e azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt 78. § (1) bek.]. Esetünkben a munkaszerződésben kifejezetten szerepel a kikötés, hogy a munkavállaló nem hozhatja nyilvánosságra munkabérének összegét. A munkavállaló e tilalom ellenére nemcsak tájékoztatta erről a kollégáit, hanem a nyilvánosságra hozatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.