Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...való hozzájárulás nélkül, ha a munkavállaló önként nem fizeti meg a kérdéses összeget, a munkáltató igényét bíróság előtt, munkaügyi perben, vagy ha az igény a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát nem haladja meg (a munkavédelmi cipő értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi perben, keresettel érvényesítheti.A fentiek ismeretében célszerű a munkavállalót elő­ször írásban felhívni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Elmaradt jövedelem összegének meghatározása az ítéletben

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként – többek között – hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a bíróság az elmaradt jövedelmet minden esetben tételesen vizsgálja, hiszen az állhat például a munkavállalót illető alapbérből és egyéb béren kívüli juttatásokból is, melyekre a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkavállalói költségkedvezmény terjedelme

Kérdés: Munkaviszonyom jogellenes megszüntetése miatt pert indítottam a munkáltatómmal szemben, és kértem tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő elmaradt jövedelem részemre történő megítélését. Voltam jogi tanácsadáson is, ahol azt mondták, hogy nem megalapozott a keresetem, és valószínűleg pervesztes leszek, így a perköltség is engem fog terhelni. Pervesztesség esetén tényleg nekem kell fizetni akkor is, ha költségkedvezményben részesülök?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult (Pp. 358/B. §). Ennek értelmében a munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szakszervezeti tisztviselő védelme – szervezeti működés hiányában?

Kérdés: Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...nem hivatkozott, vagyis a szakszervezet tényleges működését nem tudtaigazolni.A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján kifejtette, hogy amunkaügyi perben vizsgálni lehet, vajon a szabályszerűen létrejött szakszervezetténylegesen létezik-e, ennek következtében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.