Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...fennállását, a kárt és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. §). A fenti igényeket a munkáltató munkaügyi perben követelheti, emellett azonban arra is lehetősége van, hogy a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egy adott ügyben hogyan alakul a munkaügyi per kimenetele, illetve a pernyertesség-pervesztés esélyei milyenek, az eset valamennyi körülményének ismerete hiányában nem áll módunkban megítélni, ugyanakkor a leírt tényállás alapján arra lehet következtetni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Hamis tanúzás munkaügyi perben

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
Részlet a válaszából: […] A Btk. szerint hamis tanúzást az a tanú követ el, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.