Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...fennállását, a kárt és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. §). A fenti igényeket a munkáltató munkaügyi perben követelheti, emellett azonban arra is lehetősége van, hogy a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaviszony-megszüntetési ok: a tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?
Részlet a válaszából: […] ...az ok bekövetkeztétől számított egy éven – belül lehet gyakorolni [Mt. 78. § (2) bek.]. A határidők jogvesztőek, elmulasztásuk egy munkaügyi perben eleve az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapításához vezet.A betegszabadság ténye semmiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...kerül [Met. 3. § (1) bek. g) pont], akkor a munkaügyi bírságkiszabása nem mellőzhető [Met. 6/A. § (1) bek. c) pont]. Természetesenmunkaügyi per indításának sincs akadálya, ha igénye megalapozott, a bíróságítéletével a 298/2011. Korm. rendelet szerint járó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...nem hivatkozhat afelmondási tilalom fennállására (EBH 2002. 785.). Hasonlóan jogszerű lehet afelmondás akkor is, ha a munkavállaló a munkaügyi per során nem tudjabizonyítani azt, hogy a rendes felmondás közlésekor nem volt munkára képesállapotban (BH 2000. 418.).Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.