8 talált cikk a bírság , őrzés , munkaügyi bírság kifejezésre

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?