5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Munkaközi szünet alatti baleset minősítése
Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?
2. cikk / 5 Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával
Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
3. cikk / 5 Munkaidő változó munkavégzési hely esetén
Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
4. cikk / 5 Dohányzással töltött idő
Kérdés: Levonható-e a kötelező munkaidőből a munkaidőben dohányzásra fordított idő?
5. cikk / 5 Munkavégzési helyre utazás – munkaidő
Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?