Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Részlet a válaszából: […] ...megállapított illetménykiegészítése és alapbére együttesen eléri az új garantált bérminimumot, nem kötelező azt módosítani.A munkáltató ugyanakkor dönthet úgy, hogy az emelkedésre tekintettel továbbra is meg kívánja adni a köztisztviselőnek egyfajta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – nem számít az egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés: 2023. január 3-tól közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatunk egy bölcsődében intézményvezető-helyettest magasabb vezetői beosztásban. A munkakör betöltéséhez előírt képesítések közül felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezik (általános szociális munkás, képzettség megszerzésének ideje: 2002. VI. 12.) a közalkalmazott. Ezenkívül rendelkezik jogász végzettséggel is, melyet 2011. II. 5-én szerzett meg. A fizetési osztályt a magasabb iskolai végzettsége alapján állapítottuk meg (jogász). 2002. II. 1. – 2023. I. 2-ig kórházban dolgozott. 2002. IX. 1. – 2021. II. 28. között közalkalmazotti jogviszonyban állt, 2021. III. 1. – 2023. I. 2-ig egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták. Az utóbbi időszakot (2021. III. 1. – 2023. I. 2.) nem számítottuk be a fizetési fokozat megállapításához, mivel a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közalkalmazott véleménye szerint a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2021. III. 1. – 2023. I. 2. közötti időszakot is figyelembe kellett volna venni a fizetési fokozat megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja munkaviszonyt említ, viszont a dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt a kérdéses időszakban. Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe kell-e vennünk a besoroláshoz és a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...töltött időkhöz hasonlóan beszámítandók a Kjt. szerinti jogszerző időkbe. A hatályos tételes jog alapján azonban jelenleg a munkáltatónak valóban nincs alapja arra, hogy az e jogviszonyban töltött időt beszámítsa. Mivel a Kjt. 87/A. §-a a besoroláshoz és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Közalkalmazotti fizetési fokozat meghatározása – a munkaviszonyban töltött idő

Kérdés: Az 1992. július 1-je előtt keletkezett munkaviszony közalkalmazotti fizetési fokozatba történő beszámításával kapcsolatban van kérdésünk. AKjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a munkaügyi dokumentumok felülvizsgálata során eltérő jogszabály-alkalmazással találkoztunk. A problémát az okozza, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de az azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a pedagógus nem rendelkezett a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettséggel vagy képesítéssel. Például a munkaviszony fennállt X Banknál 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig. Egyes jogelőd intézmények 1992. június 30-ig a munkaviszonyt elismerték közalkalmazotti jogviszonynak, de azt követően már nem vették figyelembe mint közalkalmazotti jogviszonyt. A példa esetében 1990. január 1-jétől 1992. június 30-ig közalkalmazotti jogviszonyként ismerték el, míg 1992. július 1-jétől 2000. szeptember 15-ig munkaviszonynak tekintették (azaz nem számították bele a közalkalmazotti jogviszonyba). Más jogelőd intézmények az 1992. július 1-jén fennállt jogviszony teljes időtartamát elismerték közalkalmazotti jogviszonynak mindaddig, amíg az meg nem szűnt. A példa esetében 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig a teljes időtartamot közalkalmazotti jogviszonynak ismerték el. Hogyan kell helyesen eljárnunk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja értelmében a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni egyebek mellett a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt. A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a Kjt. 87/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben – az egyenlő bér elve

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
Részlet a válaszából: […] ...bér elvének ebben a kérdésben azért nincs jelentősége, mert a besorolás jogszabályon alapul, így az illetmény meghatározása nem a munkáltató egyoldalú döntésének eredménye. Emellett, a következetes bírói gyakorlat szerint, az egyenlő bér elvére csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Közalkalmazottiból munkajogviszonyba – egy pótlék "sorsa"

Kérdés: A Kultv. 94. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá, ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a. Megyei hatókörű múzeumban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjával átalakult munkaviszonnyá, egyösszegű alapbér került megállapításra. Ebben az esetben milyen kötelező bérpótlékról van szó, miután a költségvetési törvény a Kjt. 69. §-ára utal vissza, és más pótlékalapot ebben a körben nem említ? Amennyiben ezt a bérpótlékot meg kell állapítani, akkor ezt külön nevesíteni szükséges a munkaszerződésben? Amennyiben múzeumigazgató az érintett, aki tudományos fokozattal rendelkezik, rá egyáltalán értelmezhető-e a Kultv. 94. §-ának (6) bekezdésében szereplő szabály?
Részlet a válaszából: […] ...fogva 2020. november 1-jén átalakult Mt. szerinti munkaviszonnyá [Módtv. 1. § (2) bek., 2. § (8) bek.]. Az átalakulás során a munkáltatónak az ajánlatot oly módon kellett megtennie a munkaszerződés megkötésére, hogy abban a munkabér összege nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
Részlet a válaszából: […] 1997-ben az akkor hatályos Flt. 16/A. §-ának (1) bekezdése szerint támogatott közhasznú munkavégzésnek az minősült, ha a munkaadó a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Takarítók besorolása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Intézményünkben egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatunk takarítókat. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő besoroláskor mely jogviszonyok vehetők figyelembe a takarítók esetében a helyes fizetési fokozatba történő besoroláskor?
Részlet a válaszából: […] ...– a kérdés szerinti takarítóknak is – nincs jogszabályban garantált előmeneteli rendszere, így fizetési fokozatai sem. Természetesen a munkáltató kialakíthat olyan gyakorlatot vagy belső szabályzatot, amely alapján esetükben is figyelembe veszi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Fizetési fokozathoz figyelembe veendő munkaviszony

Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott dolgozót segédgondozó munkakörben foglalkoztatja az intézmény 2006. VII. 3-tól. Érettségivel rendelkezik, a besorolásánál minden korábbi jogviszonya beszámításra került (a dolgozónak 1985-2006 között csak munkaviszonya volt), így C/7-be lett besorolva (eszmei kezdet: 1987. XII. 4.). 2007. VI. 14-én szociális gondozó szakképesítést szerzett, ennek alapján 2007. VII. 1-től gondozó munkakörbe lett átsorolva E/7 fizetési fokozatba. Felülvizsgálatra került a dolgozó besorolása. Helyesen jártunk-e el az átsorolás alkalmával, amikor ismételten minden jogviszonyt beszámítottunk, vagy csak az 1992. július 1-je előtti, valamint a közalkalmazotti jogviszonyokat kellett volna beszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...kiesett a fizetési fokozathoz figyelembe veendő idők közül, ami a fizetési fokozata csökkenését eredményezi.Ha ezt a besorolási hibát a munkáltató utóbb vette észre, ez nem akadálya annak, hogy az érvénytelen besorolást korrigálja. Mivel az illetmény összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen magas szintű végzettség vagy ilyen szakirányú szakképesítés egyébként nem szükséges. Mindez független attól, hogy mi szerepel a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában, sőt, ha az ellentétes lenne a rendeletben foglaltakkal (pl. egyetemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy az 1992. július 1. előtt fennállót teljes egészében, az ezt követően fennállt munkaviszonyt pedig akkor kell figyelembe vennie a munkáltatónak, ha azalatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.
1
2
3
5