Köztisztviselő besorolása

Kérdés: A köztisztviselő az I. besorolási osztály, vezető tanácsos besorolási fokozat 10. fizetési fokozatába került besorolásra, és előírásra került részére a közigazgatási szakvizsga letétele három éven belül, melyet határidőben teljesített is. A válasz értelmében, mivel a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, őt a magasabb besorolási fokozat (főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni [Kttv. 120. § (1) bek.]. Ha nem a 10. fizetési fokozatban lenne az érintett, hanem a 8. fizetési fokozatban a Kttv. 120. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor is a főtanácsos 11. fokozatba kellene sorolni a köztisztviselőt? Vagyis ebben az esetben három fizetési fokozatot lépne előre a szakvizsga teljesítése miatt? A jogszabály a fizetési fokozatot és a besorolási fokozatot együttesen kezeli, így viszont a megfelelő számú közszolgálati jogviszonyban töltött idő teljesítése nélkül lépne egy besorolási fokozatot is.
Részlet a válaszából: […] ...– a köztisztviselő mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez. Ha a Kttv. a 120. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatosan is azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] ...nem volt meghatározható, mely esetben munkaidőnek minősül [Kktv. 18/B. § a) és b) pontjai]. A kérdésből megállapíthatóan a munkáltató helyesen tekinti rendelkezésre állási időnek azt az időtartamot, amit a járművezető munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Előmenetel-gyorsítás és az áthelyezés

Kérdés: Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési fokozatába kell sorolni. A köztisztviselő a Ktv.14. § (2) bekezdése alapján történő áthelyezése esetén az új munkáltatónálakkor lesz jogosult a gyorsított előmenetel szabályai szerint megállapítottilletményre, ha előresorolása a fent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] ...a hátrányosan érintett alkalmazott munkaügyi bírósághozfordulhat. "Téves az a bírói álláspont, hogy a székhelyváltozás folytán amunkáltató minden további feltétel nélkül megváltoztathatja az állandó munkahelyrealkalmazott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.