12 talált cikk a szakképesítés , minimálbér , munkáltató kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzatunk által fenntartott óvodában dolgozik két konyhalány, egyikük B, másikuk C fizetési osztályba van sorolva. Áthelyezéssel szeretné őket átvenni az önkormányzat településellátó szervezete, mely a 77/1993. Korm. rendelet alapján működik, amely viszont a konyhalányokat csak A fizetési osztályba engedi sorolni. Egy ilyen áthelyezésnél melyik a fontosabb szempont? Az áthelyezés szempontja, tehát nem érheti őket hátrány, és ugyanúgy kell foglalkoztatni az új munkáltatónál, vagy pedig ilyen esetben visszasorolhatók A fizetési osztályba, hiszen nem enged mást a jogszabály?

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Hogyan foglalkoztathatom tovább a megváltozott munkaképességű dolgozómat, aki rendszeres szociális járadékban részesült már 2007 előtt is? Eddig csökkentett, heti 35 órában foglalkoztattam minimálbér fölött, mert 2011-ben még vonatkozott rá a 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése, amely szerint rá még a 2008. január 1-jei előtti szabályok érvényesek. 2012. január 1-jétől átfordult az ellátása rehabilitációs ellátásra, de kénytelen voltam emelni a bérét, mivel törvény írta elő, hogy nem kereshet kevesebbet, mint 2011. évben. 2013. január 1-jétől hogyan tudom foglalkoztatni? 2003. 06. hó óta határozatlan idejű munkaszerződése van.

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy általános iskolában mint portás. Végzettségem egészségügyi szakközépiskola, jelenleg "C5" fizetési osztályba soroltak, 94 000 Ft az illetményem. A munkáltatóm szerint engem nem érint a garantált bérminimum változása, nem kapok semmilyen béremelést, mivel ez csak az irodában dolgozókra vonatkozik. Van olyan irodista, aki eddig "B" fizetési osztályban volt, érettségije sincs, ő mégis megkapta a 108 000 Ft-os illetményt. Ezek szerint, ha valaki olyan munkakörben foglalkoztatott, amelyik betöltéséhez szakközépiskola kell vagy szakképzettség, az megkapja a garantált bérminimumot, még ha nem is rendelkezik a végzettséggel, én pedig a jelenlegi munkakörömben nem? Mire számíthatok, járna nekem valamilyen mértékű emelés? Családi adókedvezményt egy gyerek után kapok.

Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?

Kérdés: A garantált szakmunkás-minimálbért a betöltött munkakör alapján kell-e biztosítani, vagy mindenki részére, aki szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik? Egy konfekcióvarrodai üzemben, ahol részműveleteket végeznek, mint egy szerelőszalagon, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők ugyanazt a műveletet végzik, mint a betanított munkások. Kell-e alkalmazni a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknél a szak­mun­kás-minimálbért? A munkaszerződések betanított varrodai munkára szólnak.

Kérdés: A garantált bérminimum a közalkalmazottakra is vonatkozik. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazott további szakképzettségére tekintettel illetménynövekedésben is részesül, akkor ezt be kell számítani a garantált bérminimumnál, vagy sem? Másképpen fogalmazva: ezzel együtt vagy e nélkül kell elérnie a közalkalmazott illetményének a garantált bérminimumot?