20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Felmentési idő és a szabadságkiadás
Kérdés: Önkormányzati társulás fenntartásában lévő szociális és gyermekjóléti szolgálat intézményvezetője novemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. Március 1-jétől a felmentési idejét tölti, július 1-jétől pedig a munkavégzés alól mentesítve van a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján. Kiadhatja-e a munkáltató a megmaradt szabadságát a felmentési idő azon időtartamára, amelyre a munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól?
2. cikk / 20 Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint
Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
3. cikk / 20 Szabadságmegváltás jogviszony-átalakuláskor
Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?
4. cikk / 20 Szabadság – kiadás vagy megváltás
Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
5. cikk / 20 Munkaidő és szabadság – az elszámolás lehetőségei
Kérdés: A közalkalmazott 12 órás munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgozik. Az elszámolólapján 2020. május hónapra 168 óra munkavégzés és öt nap szabadság (40 órával számolva) szerepel. Így 208 órára jött ki a ledolgozott óra. A májusi kötelező óraszám 160 óra. 208-160 = 48 óra rendkívüli munkavégzés lett elszámolva. Helyes-e így ez az elszámolás?
6. cikk / 20 Tanítási szünet és szabadság
Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?
7. cikk / 20 "Túlvett" szabadság visszakövetelése
Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
8. cikk / 20 Szabadság kiadása napban vagy órában
Kérdés: Egészségügyi intézményünk közalkalmazottakat foglalkoztat. A részmunkaidőben dolgozónk szabadságát az Mt. 124. §-a és a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint munkanapban állapítjuk meg. Jól járunk-e el, ha heti 24 órás részmunkaidő esetében napban vagy akár órában kiadva és elszámolva biztosítjuk a szabadságot?
9. cikk / 20 Szabadság kiadása túlóraként
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
10. cikk / 20 Szabadság kiadása részmunkaidőben
Kérdés: Egészségügyben (rendelőben) dolgozó, közalkalmazottként részmunkaidős (heti 4 napot dolgozik) orvos, ha egy hétig nem dolgozik, miért csak négy nap szabadságot kell kiírnia? A törvény, tudtom szerint, az ilyen közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosoknak is megadja a teljes állásban dolgozóknak járó szabadságnapokat. De ez valahogy nem tűnik jogosnak. Nem öt napot kellene kiírnia ilyen esetben?
