1. cikk / 103 Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után
2. cikk / 103 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
3. cikk / 103 Csoportos létszámcsökkentés - létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
4. cikk / 103 Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért
5. cikk / 103 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
6. cikk / 103 Home office – ami nem távmunka
7. cikk / 103 Üzemi tanács tagjának fizetés nélküli szabadsága
A társaságnál működő üzemi tanács egyik tagja gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságon lesz, várhatóan évekig. Ez hogyan érinti az üzemi tanács tagjaként betöltött funkcióját? Be kell, vagy be lehet hívni helyette póttagot?
8. cikk / 103 Munkavégzési hely meghatározása
9. cikk / 103 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
10. cikk / 103 Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül
Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?