8 talált cikk a munkavállaló , kártérítés , minősítés , munkáltató kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?

Kérdés: Amennyiben a munkavállalót otthoni munkavégzése (home office) során olyan helyen éri baleset, amelyet a munkavégzés helyszíneként nem jelentett be, így annak megfelelőségét a munkáltató nem vizsgálta (pl.: konyhában megégeti magát, fürdőszobában elcsúszik), a munkáltató mentesül-e a kártérítési felelőssége alól (pl. mert a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza), illetve ettől függetlenül üzemi balesetnek minősülhet-e az ilyen baleset?

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?

Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről – a munkáltató utasítására – saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?

Kérdés: A munkáltató értesült dolgozójának a rokkantnyugdíjazásáról, évekig mégsem szólította fel kárainak előterjesztésére a munkavállalót. Ez is megszakítja a hároméves elévülési időt, és ez esetben a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megfizetésére? Ilyenkor kell-e igazolnia az állapotromlást a dolgozónak? Egy baleseti kártérítésnek milyen okok lehetnek a jogalapjai? Melyek az öregedéssel összefüggő és a természetes kórokú megbetegedések (pl. impotencia, magas vérnyomás, szív-ér rendszeri, diabétesz betegségek)? A munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a betegségek az öregedés miatt előálló és természetes kórokú betegségek egy 54 éves dolgozónál.

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?