Elszámolás munkaidőkeret végén

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (a munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről tájékoztatja a munkavállalót [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkarend alapján a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok

Kérdés:

Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Részlet a válaszából: […] ...óra arányos részévelkell osztani [Mt. 139. § (2)–(3) bek.]. Fontos, hogy az eltérő megállapodás nem azt jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan eltérhet a szabálytól. Az eltérésben ugyanis (akár a munkavállaló számára hátrányos módon is) a feleknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Kisgyermekes munkavállaló éjszakai munkavégzése

Kérdés: A törvény tiltja, hogy a gyermek hároméves kora alatt az édesanya éjszaka dolgozzon. Cégünknél ugyanakkor a három műszakos munkarendben működő területeken rendszeresen van olyan kérés a kolleganők részéről, hogy már gyermekük harmadik születésnapja előtt vállalnának éjszakai műszakot is. Eleget tehetünk a kérésünknek?
Részlet a válaszából: […] ...Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (Mt. 89. §). E rendelkezésektől a munkavállaló és a munkáltató megállapodása vagy a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [Mt. 135. § (1)-(2) bek.]. Elvileg tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...van arra, hogy a felek az alapbér 25%-ában határozzák meg a bérpótlékok alapját a munkaszerződésben vagy egyéb megállapodásukban. A munkáltató tehát egyoldalúan nem csökkentheti a bérpótlék számítási alapját, ahhoz szükséges egy írásos megállapodás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Bérpótlékszámítás – a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszából: […] ...megállapodása (illetve kollektív szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi szabályzat a munkáltató által egyoldalúan kibocsátott dokumentum, nem felel meg annak a feltételnek, amely egyértelműen a felek konszenzusától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Veszélyességi pótlék – nem létezik

Kérdés: Egyik kollégánk tartálytisztító munkakörben dolgozik. Felmerült egy olyan kérdés, hogy a benzinkútállomás melletti tartályban tartózkodás ideje alatt, mivel egészségre káros munkavégzést folytatnak, ezért veszélyességi bérpótlékot fizetne nekik a cég. Mennyi a hivatalos veszélyességi bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 140-144. §). Az egészségre káros környezetben történő munkavégzés törvényi bérpótlékra nem jogosít. Előfordulhat, hogy a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés rendelkezik a veszélyességi pótlékról; a kollektív szerződésről a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Bérpótlékok – számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.
Részlet a válaszából: […] ...esetleg egy magas mértékű kamat és a folyamatos bérelőleg tudná összességében kompenzálni a későbbi kifizetést.Ebből következően a munkáltatónak a tárgyhavi munkabért teljes egészében ki kell fizetnie a munkavállaló részére – ideértve a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb összeget fizetni. Nem összetévesztendő ez a szabály az állásidővel, amikor – a veszélyhelyzet miatt – egyes munkáltatók mentesülhetnek a bérfizetési kötelezettségük alól. Az Mt. szerint a munkavállalót, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis az alapbért időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]. Ez akkor is kötelező, ha az alapbért vagy annak egy részét a munkáltató amúgy teljesítményalapon fizeti. Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkaszerződésben meghatározott alapbérről a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
2
3