54 talált cikk a munkanap , munkaszüneti nap , időtartam , munkáltató kifejezésre

Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére, szakonként, minden hónapra kifüggesztjük a munkaidő-beosztást. Az április havi beosztáson a munkanap reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig volt meghatározva, a munkahét pedig hétfő reggel 6 órától a következő hét hétfő reggel 6 óráig. A kiszállítási igények miatt az éjszakás műszaknak május 1-jén 22 órakor kell indulnia, ezért a május 2-ai, keddi munkanap kezdetét 22 órára tettük. Tehát, ha jól gondoljuk, ez már nem minősül munkaszüneti napi munkavégzésnek. Így a május havi beosztáson a munkanap meghatározása: 22 órától a következő nap 22 óráig tart, a munkahét meghatározása: hétfő 22.00 órától a következő hét hétfő 22.00 óráig tart. Szabályos-e a munkanap-, munkahétkezdet megváltoztatása ily módon, ha a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, illetve a beosztásmódosítást legalább 96 órával korábban közöljük? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül az egyik héten a munkanap, munkahét kezdete 6 óra, a másik héten viszont 22 óra?

2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?