36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Vezetőképzés költségei költségvetési szervnél
Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott intézményvezető a 25/2017. EMMI rendelet alapján vezetőképzésre kötelezett. A munkáltatót terhelő költségeket a rendelet 13. §-a rendezi. Az utazási költségek, valamint a szállással kapcsolatos költségek kit terhelnek?
2. cikk / 36 Munkaidő-kedvezmény nyilvántartása
Kérdés:
A munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. rendelkezései alapján a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezmény, mely időtartamra távolléti díj illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről szükséges-e bármilyen nyilvántartást vezetni? Ha igen, akkor a nyilvántartásnak hogyan kell tartalmaznia az adatokat? Tehát napi, heti, havi szintű nyilvántartás szükséges?
3. cikk / 36 Változó munkahely – magasabb bérrel
Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel – véleményem szerint – a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
4. cikk / 36 Hozzátartozó halála – a szabadidő igénybevétele
Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
5. cikk / 36 Pedagógus csökkentett munkaideje – bércsökkentési kérdések
Kérdés: Az Nkt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján jogosult vagyok-e munkaidő-csökkentésre? Eszerint a munkaidő-csökkentés arányának csak a felével csökkenne a bérem. Mi van akkor, ha én már nem teljes (22-26 óra/hét) időben, hanem 20 órában tanítok, s ezt kértem csökkenteni? Jogos-e, ha 0.8 státuszból indulva most 0.6 (60%)-nak véve az új munkaidőt úgy tekinti a tankerület, mintha 20% csökkentés mellett csak 70% bért ítél meg? Nekem ez nyakatekert magyarázat. Nem a 100%-os munkaidőből indulnak ki, amely esetemben 60%-ra módosul, s így a kieső bér + hússzal = 80%-ra kellene változzon.
6. cikk / 36 Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál
Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
7. cikk / 36 Közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményének tervezése
Kérdés: Hogyan kell kiadni a pedagógus közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményét? Be kell-e előre tervezni a tantárgyfelosztásba, illetőleg a heti munkaidő-beosztásba, azaz hetente fix időpontban kiadni?
8. cikk / 36 Online munkaidő-nyilvántartás
Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?
9. cikk / 36 Szabadság és munkaidő elszámolása részmunkaidőben
Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?
10. cikk / 36 Átlagkereset a munkavédelmi képviselőnek
Kérdés: Az Mvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt". Az átlagkereset fogalmát viszont nem definiálja e törvény. Az Mt. az "átlagkereset" fogalmát már nem használja, helyette a törvény szerinti távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj hátrányosabb a munkavédelmi képviselő munkavállalóknak, mint az átlagkereset-számítás. Melyiket kell vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni, és van-e eltérés a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozóan a díjazást illetően?