Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...Kkt. szerint a gépjármű üzemben tartója (a munkáltató)felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel a megengedett legnagyobbsebességre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírásokbetartásra kerüljenek [Kkt. 21. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Munkába járás – azonos viszonylaton belül kétféle utazási jegy

Kérdés: A munkahelyemre reggel vonattal tudok utazni, amivel 5 perc alatt érek be. Ha busszal mennék, akkor reggel fél hétkor indulna egy helyi járat, amivel a városba kellene utaznom, és onnan egy másik busszal tudnék a munkahelyre megérkezni. Mire odaérnék, fél nyolc lenne. Hazafelé viszont nem tudom a vonatközlekedést igénybe venni, mert egy órát kellene várnom az indulásig, így busszal jövök haza. A munkahelyemen a pénzügyi csoportvezető nem engedélyezi a kétféle utazási jegy kifizetését, hivatkozik valamilyen törvényre, amit nem jegyeztem meg, és nem kívánom újra megkérdezni tőle. Kérem, írják meg, hogy valóban nincsen-e lehetőségem a kétféle utazási jegy (vonat és busz) egy napon való igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...39/2010. Korm. rendelet szabályozza a munkába járássalkapcsolatban felmerülő utazási költségek munkáltató általi megtérítésénekszabályait. Ennek alkalmazásában a munkavállaló napi munkába járásának minősüla lakóhelye vagy a tartózkodási helye és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?

Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
Részlet a válaszából: […] ...gépjárószerkezete a kellő nyomás elérésekor minden közbeavatkozás nélkül megindul,a KRESZ rendelkezéseibe ütközött (BH 2004. 204). A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésbenokozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
2