SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalónak a munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jogcímeken és mértékeken felül bármilyen juttatást adhat. A juttatásról ilyenkor mérlegelési jogkörben dönt, vagyis azzal szemben igény abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Adminisztratív teendők – kiküldött munkavállalók fogadása esetén

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldött munkavállalók ellenőrzéséhez többféle eszközt ír elő. Ezek közül egyesek a külföldi (kiküldő) és a belföldi (fogadó) munkáltatónak közös kötelezettségeket jelentenek. Mások csak az egyik vagy csak a másik felet terhelik. Az egyik közös felelősség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsöntartozássá "alakítása" a fentieken túl még a munkavállaló számára is kedvezőtlenebb. Téves tájékoztatást adott tehát a munkáltató, mikor azt állította, hogy a cég csődje vagy felszámolása esetén a kölcsönköveteléssel a munkavállalók jobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Fennáll-e a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ha a munkáltató 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot engedélyez számára?
Részlet a válaszából: […] Kérdésükre a válaszunk attól függ, hogy a munkavállalójukmilyen célból veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot. Általános szabályszerint a Tbj-tv. 8. § a) pontja alapján a fizetés nélküli szabadság idejealatt szünetel a biztosítás, tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Fizetés nélküli szabadság és a járulékfizetés

Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot kell engedélyezni, ha magánerőből a sajátrészére lakást épít. Ez a fizetés nélküli szabadság kérelemre jár, ugyanakkor amunkáltató köteles azt biztosítani, ha a munkavállaló igazolni tudja (építésiengedéllyel, műszaki dokumentációval stb.), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Betegszabadság vagy állásidő?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
Részlet a válaszából: […] ...címén a munkáltatót munkabér-fizetési kötelezettségakkor terheli, ha a munkavállaló munkára képes, munkavégzési kötelezettségénekeleget tudna tenni, de a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a saját működésikörében felmerült okból. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.