Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan jogosult rá a dolgozó. Levonhatja-e a munkáltató a munkaruha ellenértékének időarányos részét a kihordási idő lejárta előtt távozó munkavállaló fizetéséből? A munkaruhát hazaviheti.
Részlet a válaszából: […] ...való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi étkezési keretösszeg túllépése - a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] ...hanem a munkavégzés ellenértékétől eltérő jogalapon, az általa elkövetett jogsértésért tartozik meghatározott összeget fizetni a munkáltatójának. A vagyoni hátrányra kötelezésnek tehát nem szab gátat az, hogy emiatt a munkavállaló tényleges havi jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...ennek szentelni.)Az átszámítás módjára nézve nincsenek szabályok, ezért a következőkből érdemes kiindulni. Mivel egyfelől a munkáltató a hallgató munkaidejét is köteles beosztani (azaz meghatározni számára a munkanapokat), másfelől a munkabér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá.Az Mt. 16. §-a alapján a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosíthat a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli szociális,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Szabadság pénzbeli megváltása – távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén

Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...meg a szabadságmegváltás alapjául szolgáló távolléti díjat, és elő­fordulhat, hogy ebből adódik az eltérés a számítása és a munkáltató által meghatározott összeg között.Időbéres munkavállalónál valóban helytálló, hogy havibér esetén a távolléti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Bedolgozás vagy alkalmi munka?

Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?
Részlet a válaszából: […] ...E szerintbedolgozásnak minősül, ha a bedolgozó a munkáját saját munkaeszközzel, afoglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlenirányítása nélkül végzi. A munkavégzés helye – a szociális foglalkoztatásesetét kivéve – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] ...Efo.tv. nem tiltja, hogy szabályai szerinthozzátartozóval létesítsen a munkáltató munkaviszonyt mezőgazdaságiidénymunkára. Ekkor a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdését megelőzően kellbejelenteni az Efo.tv. 3. § (1) bek. első mondata alapján, és 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?

Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...Szaktv. alapján szakképzési hozzájárulást köteles fizetnia munkáltató, mértéke a bérköltség 1,5%-a (ún. bruttó kötelezettség), illetve akötelezettség teljesíthető a szakképzésben részt vevők gyakorlati képzésébenvaló közreműködéssel, vagy képzőhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.