Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív állományba, addig 168 napig CSED-, majd ezt követően GYED-ellátásra leszek jogosult. Ezen időszakokra jár-e részemre a cafeteria? Ezt a pluszjuttatást eddig munkáltatóm SZÉP-kártya formájában biztosította, közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásban nem részesülök.
Részlet a válaszából: […] A gyermek születésével összefüggésben az anya 24 hét szülési szabadságra, illetve a szülő gyermeke 3. életévének betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult [Kttv. 110. § (1) bek., 111. § (1) bek.]. Ezen fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

100 000 forintos cafeteriajuttatás időarányosan

Kérdés: A munkáltató október körül évente egyszeri 100 000 Ft-os készpénz-cafeteriát ad a munkavállalóinak, bár ez sehol nincs leírva, és szabályzat sincs rá, de minden munkavállaló tudja. A munkáltató állásfoglalása: ha október előtt elmegy egy dolgozó, akkor ez az egyszeri készpénz nem jár, mert nem olyan, mint más cafeteria, ez csak egyszer jár, tehát időarányosan sem adja oda a távozó dolgozónak. Helyes ez az eljárás? Van-e valahol szabályozva a cafeteriajuttatás az Szja-tv.-en kívül? Mi történik akkor, ha a közalkalmazott áthelyezéssel megy másik munkáltatóhoz? Ilyenkor igényelheti-e az átadó munkáltatótól a cafeteriával való elszámolást, vagy csak az új munkáltatójától kérheti?
Részlet a válaszából: […] ...100 000 Ft adható) [Szja-tv. 71. § (6) bek. e) pont]. Nincs szó azonban arról, hogy kötelezően járó egyszeri juttatásról lenne szó. A munkáltató szabadon meghatározhatja a juttatás ütemezését, a törvény csak arról rendelkezik, hogy e juttatás legfeljebb 100 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.