9 talált cikk az alapilletmény , polgármester , teljesítményértékelés , munkáltató kifejezésre

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?

Kérdés: Az önkormányzat hivatalához 2022. január 1. napjával köztisztviselői státuszba új kolléga került felvételre. Mivel munkájával elégedett, a jegyző el kívánja téríteni az új kolléga illetményét 2022. március 1. napjától. A Kttv. 133. §-ának (3) és (10) bekezdései, illetve a (11) bekezdésben foglalt kivételekre is tekintettel, megítélésünk szerint az eltérítés akkor sem lehetséges, ha a ledolgozott két hónapra tekintettel év közbeni teljesítményértékelésre kerül sor. Van-e egyéb mód az illetménye év közben történő növelésére?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. A munkáltatóm 2022. március 1-jétől személyi illetményt állapított meg részemre 350 000 Ft összegben. (2020. április 1-jétől "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatba léptem, 50%-os illetményeltérítéssel, nyelvvizsgapótlékkal együtt az illetményem 327 000 Ft.) 2022. április 1-jétől a "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatból 15-ös fokozatba sorolás esetén az 50%-os illetményeltérítéssel és a pótlékokkal együtt az illetményem 390 000 Ft lenne. A munkáltatóm március 1-jével megszünteti az 50%-os illetményeltérítést, és személyi illetményt ad, hogy kevesebb legyen a munkabérem. Én ezt rendkívül igazságtalannak tartom. (Az 50%-os illetményeltérítést 2014. március 1-jétől kaptam, tehát 8 éven keresztül, melyet éppen most szüntet meg.) Nem jogellenes az, hogy a 2022. március 1-jétől adott személyi illetményem alacsonyabb lesz a 2022. április 1-jétől "járó" besorolás szerinti illetmény összegénél?

Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?