25 cikk rendezése:
11. cikk / 25 Közalkalmazottak összeférhetetlensége
Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
12. cikk / 25 Adatkezelésről szóló tájékoztatás változása
Kérdés: Munkaszerződéseink tartalmazzák, hogy a munkáltató a bérszámfejtést végző cég részére átadhatja a munkavállaló személyes adatait, és hogy ehhez a munkavállaló kifejezetten hozzájárul. Mi a teendő, ha a munkáltató partnert vált, és új bérszámfejtő céggel szerződik? Szükséges a munkaszerződések módosítása, hogyha a szerződésben pontosan nevesítettük az adatok feldolgozását végző másik céget?
13. cikk / 25 Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában
Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
14. cikk / 25 Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások
Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
15. cikk / 25 Téves közalkalmazotti besorolás következményei
Kérdés: 2013 szeptemberében elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen közalkalmazottként. A korábbi szolgálati időm megállapításával kapcsolatban azonban nem értettünk egyet a munkáltatóval, így kérte, hogy a nyugdíjfolyósítótól vigyek igazolást, és amíg az megérkezik, addig az általuk megállapított besorolásba kerülök. Azt az ígéretet kaptam, hogy ha a határozat engem igazol, akkor átsorolnak magasabb fizetési osztályba visszamenőlegesen. A nyugdíjfolyósító határozata csak most januárban érkezett meg, és alátámasztotta, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozom. A munkáltató azonban nem akarja visszamenőlegesen megállapítani a magasabb illetményt, és kifizetni a különbözetet. Mit tehetek, hogy megkapjam a nekem járó illetményrészt a tavalyi évre?
16. cikk / 25 Munkaviszony létesítése és bejelentése
Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
17. cikk / 25 Munkavállalói személyes adatok kezelése, kiadása és korlátozása
Kérdés: A személyes adatok kezelését az Mt. 10. §-a szabályozza. A jogszabály szerint a személyes adatok feldolgozójáról, ha harmadik személy (pl. könyvelő, bérszámfejtő), tájékoztatni kell a dolgozókat. A személyes adatok kezelésére és kiadására kell-e tájékoztatás a meglévő dolgozók részére is, ha igen, milyen formában? Ha könyvelőiroda végzi a bérszámfejtést, akkor elég a kft. neve, vagy az is kell a tájékoztatóba, hogy személy szerint ki kezeli az adatokat? Van-e időbeli hatály, meddig kell ezt kiadni? Ha egy cég alvállalkozóként dolgozik a fővállalkozó telephelyén, ami be van kamerázva, kinek kell tájékoztatni a munkavállalókat a személyhez fűződő jogok korlátozásáról? Ez annak minősül-e, kell-e egyáltalán tájékoztatni a munkavállalót?
18. cikk / 25 Munkáltató – újonnan létrejött hány alkalmi munkást foglalkoztathat?
Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?
19. cikk / 25 Egyszerűsített foglalkoztatás – az alkalmi munkavállalók száma
Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?
20. cikk / 25 Üres álláshely bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelentenie a munkáltatónak minden esetben a nála bármely okból megürült álláshelyet a munkaügyi központnak? Ha ezt nem teszi meg, érheti-e emiatt valamilyen szankció?